30-as évek

1930

1930. január elején ünnepelték az Emberbarát templom egylet alapítójának, Wertheimer Lajosnak a 70-ik születésnapját.

1930.márciusában a Zain Ádár istentisztelet keretében kezdődött Weisz Márk ünneplése, majd az esti banketten folytatódott. Weisz Márk is 70 éves lett.

Rosenberg Ármin rabbi 70-ik születésnapját családi körben ünnepelték.

Peszách ünnepén a nagyfuvaros utcai körzeti templomban Spitzer Jakab főkántor gyönyörű énekében és Berger József kántor tradicionális hűségű előadó művészetében gyönyörködhettek a hívek. Közben a két maáriv istentiszteleten a templomi énekkar két nagy tehetségű kitűnő szólistája, Schönhaut Simon és Spitzer Károly funkcionált. A hívek mindkét ifjút meleg ovációban részesítették.

1930. májusában a Pesti Hitközség állított síremléket Bródy Sándor írónak és Lazarus Adolf főkántornak. Előbbit Forgács-Hanti Erzsébet szobrászművésznő, utóbbit Róna József szobrászművész alkotta. A vasárnapi avatásokon megjelent a Pesti Izr. Hitközség elöljáró­sága testületileg Stem Samu elnök vezetésével. Dr. He­vesi Simon vezető főrabbi avatta fel a síremlékeket.

Május 31-én szombat délelőtt a nagyfuvaros utcai templomban volt Kurzmann Izidor és neje 13 éves Gyula fiának barmicva avatása.

Ugyan ezen a napon Savuot-istentiszteleten tartotta első prédikációjátHevesi Ferenc dr. székesfehérvári főrabbi a Dohány utcai izr. templomban. A fiatal Hevesi rabbi feszült csend­ben lépett a szószékre és azzal kezdte beszédét, hogy 25 éve ugyanerről a helyről mondta el első hitszónoklatát a templomban édesapja és ő is édesapja első beszédének alaptextusát választotta: „És felemeltelek titeket sasszárnyakon és közelebb hoztalak magam­hoz.”

1930. június 5-én ülésezett a templomkörzet elöljárósága Weisz Márk vezetésével. Ez alkalommal ismételten behatóan foglalkoztak a Nagyfuvaros u.4. alatti körzeti templom állapotával és a józsefvárosi VIII. kerületi templomkörzet új templomépítkezésének eltolódásából előállt helyzettel. Zimmermann Dezső körzeti elnökhelyettes felvilágosító előadása és több hozzászólás után az elöljáróság elhatározta, hogy továbbra is hivatalosan napirenden tartja az elmaradt templomépítkezés kérdését. Az őszi nagyünnepek idején a Pesti Izr. Hitközség vezetésével történt tárgyalás után ismét visszatérnek a kérdésre. Addig nem tartanak időszerűnek semmiféle egyéb akciót.

1930. júniusában vezette oltárhoz Hatsek Pál a VIII. ker. templomkörzet elöljárója, Ungár Adolf leányát, Ellát. A megjelentek között ott volt dr. Hajdu Marcell, a Pesti Izr. Hitközség elnökhelyettese, dr. Endrei S. Henrik, a Pesti Chevra Kadisa igazgató főtitkára, Burger Lajos főtanácsos, Zimmermann Dezső templomkörzeti elnökhelyettes. Az esketési szertartást dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi végezte, a chorális részt Spitzer Jakab főkántor és Taschlitzki Salamon karvezető vezetésével a körzeti templom kórusa látta el.  

A főünnepek előtt a Nagyfuvaros utcai templomban is megszüntették az állóhelyek intézményét és az Alföldi utcai imaházban ingyenes istentiszteleteket rendeztek.

Október 9-én megnyílt az Omike Műbarátok Köre Grafikai Iskolája a VIII. ker. templomkörzet egyik székhazában (VIII., Szilágyi u. 5). Az iskola felölelte az üzleti grafika minden diszciplínáját: plakát-tervezést, a kirakat-reklám művészetét, papír- és textilanyagok feldolgozá­sát, ruhatervezést és rézkarcot, továbbá akt- és fejrajzolást, valamint üvegfestést.

1930. novemberében a Józsefvárosi Izraelita Nőegylet nagy téli felruházási akciója keretében dr. Hajdú Marcellné elnökasszony vezetésével 400 szegény jó­zsefvárosi gyermeket tervezett téli ruhával és cipővel ellátni.

Miután dr. Hevesi Ferencet pesti rabbivá választották, és hitközség képviselőtestülete ezt már régebben elfogadta, december 12-én megtartották az ünnepélyes beiktatását.

1931

Taglicht Náthán

Belehalt sérüléseibe a Dohány utcai zsinagóga revolveres merénylőjének második áldozata is. 1931. áp­rilis harmadikán történt, hogy a hívekkel zsúfolt Dohány utcai zsinagógába behatolt egy megbomlott agyú ember, Zatloka Emil mérnök és revolveréből több lövést adott le. A borzal­mas merényletnek két súlyos sebesültje volt: Roth Jenő 17 éves aranyműves és Taglicht Náthán 61 éves kereskedő. Júniusban a VIII. ker. templom kör­zet elnöksége és elöljárósága megemlékezett Taglicht Náthán el­hunytáról és elhatározta, hogy a hátra­maradt családtagoknak segítségére lesz.

1931.05.17-én választották meg a VIII. kerületi templomkörzet új vezetőségét. Elnök ismét Weisz Márk, alelnök Zimmermann Dezső, Körmöczi Zoltán és Wertheimer Lajos lett. Elöljárókká lettek választva Bienenstock Vilmos, Braun Illés, dr. Breitner Ödön, Kecskeméti Vilmos, Kohn Vilmos, dr. Riegler Bernát, Rózsa Rezső, Szegő Sándor, Weisz Mór és Weisz Mór (Józsefvárosi imaház), dr. Gelencsér Miksa, előadók Erdős Viktor, Várkonyi Gyula és Weinberger Lipót. A pénzügyi bizottság vezetője Wertheimer Lajos, a tanoncotthon vezetője Áron Dezső lett.

1931.06.19-én Szerdahelyi Jenő (Generali Biztosító) Lajos nevű fiának volt barmicvo avatása a muszaf istentisztelet során. Dr. Scheiber Lajos az avatóbeszédében megemlékezett a barmicvo ifjú néhai nagyapjáról, Szerdahelyi Lajosról.

1931.06.20 A József­városi Izr. Nőegylet megtartotta évi rendes közgyűlését, melynek népkonyhájá­n naponta 200 szegény étkezhetett. Csergő Hugó dr. mondott buzdító beszé­det a nőegylet tagjaihoz, majd Sarbó Vilmosné főtitkár előterjesztette évi jelentését. Ezután megválasztották ismét a nőegylet elnökévé dr. Hajdú Marcellnét, társelnökökké dr. Grauer Vilmosnét, dr. Riegler Bernátnét, Román Ernőnét, Rózsa Rezsőnét. dr. Ságvári Sándornét, dr. Scheiber Lajosnét, Weisz Márknét, Zimmermann Dezső­nét, alelnökökké dr. Breitner Ödőnnét, dr. Fischer Jenőnét, dr. Körmöczi Zoltánnét, Szegő Sándornét, Weil Mórnét, dr. Gelencsér Miksánét, Wertheimer Lajosnét, ügyvezető alelnökké Csergő Hugó dr.-t, pénzügyi elöl­járóvá Wechsler Miklósnét, főtitkárrá Sarbó Vilmosnét, pénzügyi ellenőrré Benedek Dezsőnét. Az új tisztikart, valamint a nő­egylet munkáját Sarbó Vilmos körzeti főtitkár és Scheiber Lajos dr. körzeti rabbi méltatták meleg szavakkal és ezzel a közgyűlés véget ért.

A VIII. ker. hadirokkantak asztaltársasága december 26-án tartotta évi közgyűlését. Sarbó Vilmos igazgató a VIII. ker. jótékonysági ügyosztály elnöke a kerület csatlakozását jelentette be az asztaltársaság munkájához.

1932

Pesachra a következő VIII. kerületi Pászka elárusító helyeket hirdették: Aggteleki u. 21., Baross u. 105., Dugonics u. 16., Kőris u. 9., Lujza u. 13. (mészárszék), Nagyfuvaros u. 4., Nagyfuvaros u. 21., Népszínház u. 38. (mészárszék), Rákóczi tér 7. (mészárszék), Teleky tér 5. (Szerdahelyi utcai bejárat), Teleky tér 6. (mészárszék).

A Pesti Izr. Hitközség VIII. ker. templomkörzete 1932. április hó 10-én tartotta kulturális estjét. Dr. Hajdu Marcell, a Pesti Izr. Hitközség elnökhelyettese, a körzet örökös tiszteletbeli elnöke, nyitotta meg az estet. Az ősi zsidó tradíciókhoz való töretlen ragaszkodás jelentőségét emelte ki, dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi előadását figyelemmel hallgatta a közösség. Bokor Ernő szavalata után dr. Körmöczi Zoltán h. elnök, a kultúrbizottság elnöke zárta az estét.

1932. júliusában a józsefvárosi zsidóság színe-java gyűlt össze Wertheimer Lajos házában, hogy a Hitközségi Párt programját meghallgassa. A pesti hitközség elnökén és számos elöljáróján kívül ott látták Kramer Miksát, a Chevra Kadisa elnőkét és a Chevra elöljárói karát is. Wertheimer Lajos üdvözölte a megjelenteket és közölte, hogy Braun Illés, Kohn Sámuel elöljáró, valamint Braun Vilmos igazgató és Freund Dezső építész vezetésével immár 25 józsefvárosi zsidó képviselő csatlakozott a Hitközségi Párthoz, akik elégedetlenek az eddigi Hajdú Marcell-féle vezetéssel és Stern Samut kívánták támogatni. Braun Vilmos, Freund Dezső és Reisz Gyula jelentették ki, hogy Stern Samu pártjához csatlakoznak, mert benne látják az igazi zsidó vezetés garanciáit. Stern Samu elnök beszédében világította meg a józsefvárosi képviseleti tagok előtt a Hitközségi Párt céljait.
Az Országos Izraelita Iroda elnökválasz­tását megelőző hetekben budai Goldberger Leó, Stern Samu ellenjelöltje, elöljárói tisztjéről lemondott és példáját csakhamar követte Kaszab Elemér és Vida Jenő is. A Pesti Izr. Hitközség a lemondott elöljárók helyébe dr. Barna Károly ügyvédet, Blum Ödön ny. tanácsost, Kálmán Henriket, az Angol Magyar Bank vezérigazgatóját, Lédermann Mór nagykereskedőt, Magyar Ber­talan nagyiparost és Rosenák Miksa egész­ségügyi főtanácsost választották meg.
A választási küzdelem sok szó esett a józsefvárosi képviselőtestületi tagok magatartásáról. Ellenzéki oldalról hangoztatták, hogy Józsefváros ״mint egy ember“ áll Hajdú Marcell mellett. De Wertheimer Lajosnak és társainak a 45 józsefvárosi képviselőtestületi tagok közül sikerült 30-at átcsábítani a Hitközségi Párt szavazó táborához.

Az 1932. évi főünnepekena Nagyfuvaros-utcai templomban Stern Sándor és Spitzer Jakab kántorok funkcionáltak.

Október 30-án, vasárnap délelőtt 9 órakor, a Nagyfuvaros-utca 4. sz. alatti Talmud Tórára 9-12 között lehetett beiratkozni. A Talmud Tóra 3 tagozatú: kezdők (liturgia), középsők (Biblia-fordítás) és felsők (Talmud).

1932. október 30-án Miglitzer Simon és Haar Jakab és neje gyermekei, Margit és Viktor a Nagyfuvaros utcai izraelita templomban tartották egybekelési ünnepélyüket.

1932. novemberében megtörténi az országos elnökválasztás is. Stern Samu udvari tanácsost, a VI. izr. községkerület és a pesti izr. hitközség elnökét országos elnökké választották. Így az ország összes neológ hitközségét összefogó ernyőszervezet, a Magyar Izraeliták Országos Irodája (MIOI) elnöke is lett. Mint a neológ irányzat vezetője a többséghez hasonlóan csupán vallásnak és nem nemzetiségnek tekintette a zsidóságot, ellenezte a cionizmust (“Mózes-hitű magyar”). Dr.Hajdu Marcell helyett Nagy Andort választották meg a Pesti Izr. Hitközség egyik alelnökének.

A VIII. kerületi “Haladás” imaház november 18-án és 20-án ünnepi istentisztelet és díszközgyűlés keretében ünnepelte meg a templom fennállásának 75 éves, továbbá Bienenstok Vilmos elnök működésének tízéves jubileumát és hetvenéves születésnapját. A VIII. ker. templomkörzet küldöttsége Weisz Márk körzeti elnök vezetésével jelent meg. Az istentiszteletet Fischer Vilmos rabbi beszéde és Goldstein Jakab kántor gyönyörű egyházi énekszámai tették szép ünneppé. Dr. Schreiber Lajos körzeti főrabbi tartott szívbemarkoló beszédet.

1932. december hó 25-én Nóth Ábrahám és neje, szül. Krauzmann Auguszta tórát adományozott a Luther-utca 4. szám alatti Haladás Imaház részére. A gyönyörűen megírt tórának még hiányzó betűit egész délelőtt írták az ünnepelt vejének, Rosenfeld Márton lakásán, akit a józsefvárosi körzetből tömegesen kerestek fel, hogy az írás micvájában részt vegyenek. Nagy menet élén indult el Nóth Ábrahám a lakásáról a tórával, a hittestvérek útközben tömegesen csatlakoztak. A templom épületének kapujában Fischer Vilmos rabbi vezetésével a templom elöljárósága 8 tórával várta az új tórát, mellyel chupo alatt vonultak be a zsúfolásig telt imaházba. A körzet részéről Weisz Márk elnök, Wertheimer Soma elöljáró és Sarbó Vilmos főtitkár jelent meg. A szertartást Goldstein Jakab kántor vezette be gyönyörűen előadott zsoltáraival, majd Goldner Jenő elöljáró köszöntötte az elnökség nevében Nóth Ábrahámot, aki e gyönyörű aktusban életének leghőbb vágyát látta teljesülni. Fischer Vilmos rabbi áldását adta az ünnepeltre és családjára, hogy a Mindenható őt és családját örömben és boldogságban igen sokáig éltesse. A szép ünnepélyt az 5 éves Fischer Gitl Mimikának, Fischer Vilmos rabbi kisleányának előadása zárta, aki a “Veszélyben a tóra” című költeményt mondta el.

Sióagárdi Zöld Márton

Ezekben az években hitközségi elöljáró is volt lakhelyén, a Józsefvárosban sióagárdí Zöld Márton (1865.04.25-1946.11.22), az egykori 308. honvéd gyalogezred parancsnoka, későbbi tábornok, aki rangját a Horthy-hadseregben is megtartotta. Teljes tábornoki egyenruhában járt a Nagyfuvaros utcai zsinagógába. A Józsefvárosi Demokrata Körben dr. Hajdu Marcell, Weisz Márk, Weiller Ernő, Braun Vilmos, Wertheimer Lajos, Körmöczi Zoltán, Guttmann Ignác és Zimmermann Dezső mellett sióagárdi Zöld Márton (Grünhut Móritz) tábornok is rendszeresen részt vett.

1933

1933. első napjaiban a Pesti Izraelita Hitközség megválasztotta VIII. kerületi képviselőit. Dr. GELENCSÉR MIKSA szemgyógyász-specialista, ny. kir. egészségügyi felügyelő, a Ferenc József-rend tulajdonosa. Sok orvosi és tudományos egyesület tagja, számos társadalmi, felekezeti és karitatív intézmény és egyesület életében, többek között a Pesti Izr. Hitközség VIII. kerületi Templomkörzetének elöljáróságában fejtett ki önzetlen, áldozatos tevékeny munkásságot (Megjegyzés: Dr. Gelencsér Miksa, szül. Lábon 1886.12.03 eltűnt 1944. novemberében, felesége szül. Grünfeld Teréz, Iszkaszentgyörgy, 1896.10.19 és fiúk Gelencsér Miklós, szül. Budapesten, 1928.05.30-án-Auschwitzban 1945. elején eltűnt.)

Dr. WEINBERGER LIPÓT szülész, nőorvos, felvidéki vallásos családból származott, édesapja hitközségi elnök volt. Az orvosi diploma megszerzése után a Tauffer-klinikára, onnan a Zsidó kórházba került, később a Gyermekágyas Otthon osztályvezető főorvosa lett. A háborut mint tartalékos ezredorvos szolgálta végig, több magas kitüntetést szerezve. Weinberger Lipót dr. a hitközség konzervatív árnyalatához tartozott. Jelentős szerepet játszott a felekezeti életben, a VIII. ker. templomkörzet választmányi tagja, iskolaszéki elnöke, mely tisztségében a vallásoktatásnak és a gyermekek zsidó nevelésének kimélyítése volt a legfőbb célja. Rendkívül vallásos, de Stern Samu egyik leglelkesebb híve volt. 1945. áprilisától dr. Weinberger Lipót szülész, nőorvos nevét VASS-ra változtatta, régi lakásán, József kör-út 65. alatt rendelt, agilis körzeti munkásságával a PIH központi szertartási elöljárója lett, és Vitéz Aladár halála után a Nagyfuvaros utcai templomkörzet elnöke 1947-től. RÓNA (Rosenberg) MANÓ, a Weisz Sándor és Róna posztó nagykereskedő cég beltagja, Kisbérről származott, ahol a hitközség elnöke volt és általános szeretetnek örvendett. A józsefvárosi templomkörzet választmányának és a hitközség képviselőtestületének tagja, aki készséggel áldozott jótékony intézményék javára is. 1937-ben a kormányzó a magy. kir. miniszterelnök előterjeszté­sére Róna Manónak közhasznú érdemes tevékenysége elismeréséül a magy. kir. kormányfőtanácsosi címet adomá­nyozta.

Róna Manó gyászhír

Róna Manó az OKISZ vezetőségében, a Kereskedelmi Csarnok gyapjúszövet osztályának elnökségében, továbbá mint a Kereskedelmi és Iparkamara tagja, az egye­temes kereskedelem érdekeinek védelmében ered­ményes tevékenységet fejtett ki. 66 éves korában hunyt el 1941. március 3-án, síremléke a Kozma u.6, 3/A parcella, 11.sor.25-ben található, avatása 1941.október 26-án volt.

Február 9-én tartotta évi rendes közgyűlését a Józsefvárosi Izr. Nőegylet. Február 20-án VIII. kerületi templomkörzet kultúrdélutánján dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi és dr. Frankel Bernát hittanár, rabbi előadásait hallgatták meg nagy figyelemmel.

A VIII. kerületben ekkor öt kóser mészárszék volt: Lujza-utca 18 (Spitzer Tibor), Népszínház utca 18. (Krausz József.), Népszínház utca 30. (Ungár Adolf), Rákóczi-tér 7, (Schwarcz, Hitközségi mészárszék) és a Teleki-tér 6, (Blau Béla.) Kolbász és füstöltárut a Rákóczi út 57/b, (Klein Dániel) lehetett vásárolni. Baromfi vágodák a Rákóczi-tér 7 és a Teleki tér 5 (Szerdahelyi-u. sarok) alatt voltak.

1933.08.12-én köszöntötték Goldner Izrael fővárosi ruhakereskedőt, a Pesti Izraelita Hitközség évtizedek óta képviselőtestületi tagját, születésének 80-ik évfordulóján. A Tóra-olvasás alkalmával dr. Scheiber Lajos körzeti főrabbi köszöntötte a jubilánst, kiemelve vallási érdemeit, mivel 52 évvel (!) ez előtt egyik alapítója volt a körzeti templom jogelődjének, az Emberbarát templomnak. Ő alapította a zsibárus egyesületet, melynek hosszú ideig elnöke volt. A zsibárus-telep rendezése is az ő nevéhez fűződik, ezer család találta meg itt kenyerét. A zsidó kórházban ágy-alapítványt létesített.

1934

1934.01.20-án a Lloyd-palota délszaki növényekkel díszített, fényárban úszó termeiben zajlott a Józsefvárosi Izr. Nőegylet bálja. Frakkos rendezők sorfala között vonult fel a báli közönség, volt dr. Dési Géza, dr. Fábián Béla, dr. Usetty Béla, dr. Hajdu Marcell, akiket a Nőegylet elnöksége fogadott, élükön Weisz Márknéval, dr. Riegler Bernátnéval, dr. Schreiber Lajosnéval és dr. Ságvári Sándornéval. Az estélyt hangverseny vezette be, felléptek Honthy Hanna, Somogyi Nusi, Dán Etelka, Albert Erzsi és Fehér Artúr. A reg­gelig tartó mulatságon a zenét Deutsch Frigyes vezetésével a Fészek Klub jazzbandje szolgál­tatta.

Március 10-éna józsefvárosi templomkörzet nagyszabású Zajin Adar-estélyt rendezett a Nagyfuvaros utcai tanácsteremben. Weisz Márk, a körzet elnöke üdvözölte az est vendégeit: dr. Hajdú Marcellt és dr. Szabolcsi Lajost. Dr. Hajdú Marcell és Fischer Vilmos rabbi beszédei után Szabolcsi Lajos főszerkesztő üdvözölte a körzet elnökét, majd méltatta Mózes napjának jelentőségét. Számos nagyhatású beszéd után Spitzer Jakab, a körzet érdemes kántora gyönyörű héber dalokat adott elő kórusával.

1934. májusában ünnepelték a Józsefvárosban még mindig népszerű Wertheimer Lajost és feleségét Singer Ottiliát aranylakodalmuk alkalmából a Nagyfuvaros utcai zsinagógában. Weisz Márk, a körzet elnöke ez alkalomra megszakította szabadságát, ő méltatta Wertheimer Lajos elévülhetetlen érdemeit. Utána dr. Scheiber Lajos, a körzet rabbija I-n áldását kérte az ünneplő párra. Wertheimer Lajos ekkor az Aggok házának elöljárója, vezetőségi tagja a zsidó kórháznak, a VIII. kerületi templomkörzet pénzügyi bizottságának vezetője, és ő alapította a Józsefvárosban az első zsidó imaházat (Emberbarát), melyet maga dr. Kayserling Meyer (1829, Hannover-1905, Budapest) a Pesti Hitközség 1870-ben megválasztott hitszónóka avatott fel.

1934. októberében a pesti szentegylet (Chevra Kadisa) három megüresedett tisztségére új vezetőségi tagokat választottak, közöttük Wertheimer Lajost, a józsefvárosi templomkörzet díszelnökét. A Józsefvárosi templomkörzet választásai során új elöljárók kapcsolódtak be a hitközség vezetésébe. Braun Vilmos lett az egyikalelnök, elöljáró lett dr. Balázs József ügyvéd,

Feldmann Salamon nagykereskedő, Goldner Jenő, a Goldner J. és Fiai cég beltagja, aki 1926 óta a Luther-utcai Haladás Imaház szertartási elöljárója, társelnöke dr. Gelencsér Miksa szemgyógyász-specialista, a Pesti Izr. Hitközség képviselőtestületének és az országos kongresszusnak is tagja, dr. Várkonyi Gyula főorvos, évek óta tagja volt a pesti hitközség képviselőtestületének, a szegény betegek orvosa, akinek apósa Fischer Lajos, a Ben Zakkai templom vezetője volt és dr. Weinberger Lipót szülész-nőorvos. Elnök továbbra is Weisz Márk, elnökhelyettes dr. Körmöczi Zoltán, második alelnök Wertheimer Lajos, elöljáró dr. Riegler Bernát és Weisz Mór maradtak.

A Nagyfuvaros utcai templomkörzet választmányának tagja volt Dr. Lőwinger Sámuel (1904.02.17-1980.06.16) rabbi, a Magyar Zsidó Szabadegyetem igazgatója, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat titkára, bibliabizottságának jegyzője, irodalmi bizottságának tagja, az Országos Rabbiegyesület választmányának, a Pesti Izraelita Hitközség képviselőtestü-letének tiszteletbeli, kultúrális szakbizottságának és könyvtárbizottságának tagja (Budapesti Rabbiképző Intézet, 1937).

December 9-én a Nagyfuvaros-utcai VIII. kerületi templomkörzet vezetőségének tiszteletére a Józsefvárosi Izr. Nőegylet vezető tagjai társas vacsorát rendeztek, melyen a körzet tagjai és családjainak nőtagjai száznál többen vettek részt. Sarbó Vilmos köszöntője, a körzeti elnök Weisz Márk tartalmas beszéde után, a körzeti rabbi dr. Scheiber Lajos a Chanuka jelentőségéről beszélt. Majd dr. Körmöczi Zoltán elnökhelyettes, Braun Vilmos alelnök, dr. Balázs József, dr. Riegler Bernát, dr. Weinberger Lipót elöljárók, dr. Liebermann Manó és Fischer Vilmos rabbik, Klinger Leó és dr. Riegler Tibor beszédeit fogadta helyesléssel a sokáig együtt maradó közönség.

1935

1935. áprilisában ünnepelték Weisz Márk elnök 75-ik születésnapját és a Weisz és Vidor cég 50 éves jubileumát.

1935. június 7-én, Sevuosz első napján Feldmann Salamon a VIII. kerületi templomkörzet jótékonysági elöljáró és felesége 25. éves házassági évfordulójuk alkalmából új széfertórát írattak és avattak fel a Nagyfuvaros utcai zsinagógában.

1935.06.02- Zafir Lilla(1914.05.17), Zafir Soma és Rosenberg Szerén lánya, Rosenberg Ármin Nagyfuvaros utcai rabbi unokája házasságot kötött Krauszmann Márton (1911.01.17) Kassáról származó zeneszerzővel.

1936

1936. szeptember 6-án elhunyt Rosenberg Ármin, a Nagyfuvaros utcai zsinagóga tudós rabbija. 76 éves volt. Temetésén sokszázan vettek részt, öt rabbi méltatta.

A két háború között a Nagyfuvaros utcai templomkörzet vezetőségéhez tartozott a Ságvári (Spitzer) család több tagja: az ügyvéd édesapa dr. Ságvári Sándor, fia Ságvári Endre, aki az ifjúsági csoportban tevékenykedett, 1935-ben a Magyar Izraeliták Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének keretében létrehozott Haladó Diákok Pártja (HDP) egyik vezetője lett, 1936-ban az államtudományok doktorává avatták és édesanyja, Ságvári Sándorné Erdős Rozália, aki később a nőegylet elnöke és a Magyar Izraelita Nők Országos Szövetsége (MINOSZ) alelnöke is volt. Lányuk, Tardos Andrásné Ságvári Ágnes (1928-2000) történész, holokauszt kutató, a Fővárosi Levéltár igazgatója volt.

Október 11-én tartották esküvőjüket a Nagyfuvaros utcai zsinagógában Tolnai Károly betűszedő fia Zoltán és Grünwald Piroska.

1936. november 14-én elhunyt dr. Hajdu Marcell, aki több mint 10 évig volt a Pesti Izr. Hitközség szertartási elöljárója, majd 1928-tól a Hitközség alelnöke, tevékenységéhez köthető a Nagyfuvaros utcai zsinagóga és a VIII. kerületi templomkörzet létrejötte. 66 éves volt.

December 29-én a VIII. ker. Ifjú Jóbarátok Asztaltársasága tartotta meg gyermekfelruházási ünnepélyét. Az ünnepséget Fábián Izsó nyitotta meg, majd dr. Scheiber Lajos főrabbi tartott beszédet. Az asztaltársaság 70 gyermeket látott el ruhaneművel.

1937

dr. Scheiber Lajos

1937. február 9-én a Kun utca 12. sz. ház harmadik emeletén élő dr. Scheiber Lajos rabbit a VIII. kerületi templomkörzet vezetősége, minden imaegyesülete és nőegylete, valamint az ifjúsági csoport küldöttei keresték fel, hogy üdvözöljék őt 70-ik születésnapja alkalmából. A józsefvárosiak nevében dr. Gelencsér Miksa köszöntötte az ősz rabbit és egy gyönyörű ezüst szédertálat nyújtott át neki. Szombat délelőtt ünnepélyes külsőségek között járult dr. Scheiber Lajos a Tórához a nagyfuvaros utcai templomban, ahol dr. Salgó László körzeti segédrabbi üdvözölte (1935-ben került a templomkörzetbe).  

Miután Weisz Márk idős korára hivatkozva lemondott hosszú évek óta viselt elnöki megbízatásáról, és az elöljáróság Szegő Sándort választotta meg körzeti elnöknek, március 31-én szerdán tartottak választmányi ülést a Nagyfuvaros utcai zsinagóga dísztermében.

A Pesti Izr. Hitközség képviseletében megjelent Stern Samu elnök, Eppler Sándor főtitkár és dr. Csergő Húgó főjegyző, akik melegen üdvözölték dr. Scheiber Lajos főrabbit 70-ik születésnapja alkalmából. A választás eredményeként a körzet elnökhelyettese dr. Gelencsér Miksa, alelnökei Braun Vilmos és Wertheimer Lajos, a körzet elöljárói dr. Balázs József, Benedek Dezső, Feldmann Salamon, dr. Körmöczi Zoltán, Steiner Aladár és Vitéz Aladár lettek. Megválasztották a 12 vallásgondozó alcsoport vezetőit, megalakították a szakbizottságokat és létrehoztak egy új bizottságot, a “Józsefvárosi Templom-KultúrházIskola Építési Nagybizottság“-ot, melynek elnöke Vértes Emil lett. Dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi áldásmondó imájával ért véget az alakuló ülés.

1937.10.28-án meleg ünnep szín­helye volt a pesti izraelita hitközség székházá­nak díszterme. A józsefvárosi izraelita templomkörzet ugyanis díszelnökévé választotta Weisz Márk nagykereskedőt, aki 47 esztendővel ez előtt került a körzet vezetőségébe. A hitközségi székház dísztermében előkelő közönség jelenlétében Stern Samu, a hitközség elnöke, Wertheimer Soma kerületi elöljárósági tag és Riegler Tibor dr., az ifjúsági csoport elnöke sorra elevenítették fel Weisz Márk érdemeit, majd Braun Vilmos átadta a díszelnökké választásról szóló okmányt, Scheiber Lajos körzeti rabbi pedig megáldotta az ünnepeltet. A Nagyfuvaros utcai templomkörzet december elsején vacsorát rendezett a Goldmark teremben, amelyen a körzet tagjain túl megjelentek a Pesti Izr. Hitközség vezetői, a testvérkörzetek és egyesületek képviselői. Szegő Sándor körzeti elnök üdvözölte a meghívottakat. A beszédek elhangzása és a vacsora elfogyasztása után dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi áldást osztó beszéde fejezte be az emelkedett hangulatú estét.

1938

Szabolcsi Lajos író

1938.02.22-én az Egyenlőség szerkesztősége kultúrestet szervezett a nyolcadik kerület zsidó ifjúsági szervezettel közösen. Barát Endre bevezető előadásában a zsidó költőkről beszélt, és elszavalta “Zsidó költőnek lenni” című költeményét. Utána Kelen Dóra, a Vígszínház művésznője adta elő Szabolcsi Lajos “Jiszgadal” és “Szól a kakas már” című verseit. Dr. Kertész Mihály humoros felolvasása után dr. Faragó Erzsébet előadóművész szavalt Kiss József, Somlyó Zoltán és Barát Endre költeményeiből. Dr. Riegler Tibor, a józsefvárosi ifjúsági csoport fiatal vezetője köszönte meg az előadásokat.

Ugyanekkor a Weisz Márkné vezetése alatt működő Józsefvárosi Izraelita Nőegylet 60 szegény kislányt ruházott fel és látott el téli meleg fehérneművel. Márciusban felhívást intéztek a kerületi hölgyekhez, hogy további adományaikkal próbálják segíteni a szegény zsidó családok borzalmas nyomán.

1938.05.29-én lépett hatályba az 1938:XV. törvénycikk “A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” címet viselte, de első zsidótörvény néven vált hírhedté.

Az 1938. őszi nagyünnepekre jó hangú kántort keresett a Józsefvárosi izr. imaház egyesület (VIII., Erdélyi-utca 19). Díjazás megállapodás szerint.

1938. december 13-án elhunyt Szegő Sándor, a Nagyfuvaros utcai templomkörzet elnöke.

Reklám 1938-ban

1939

1939. február elején az Országos izraelita Patronázs Egyesület a VIII. Nagyfuvaros u. 4-ben gyakorlati szociális szemináriumot indított olyan 18—30 éves intelligens nők részére, akik hivatásszerű életpályáként a szociális gondozó munkát választották.

1939. márciusának végén a Pesti Zsidó Hitközség közgyűlésén tiltakozott a második zsidótörvény tervezete ellen. Ismét elnökké választották Stern Samut, aki beszédében tolmácsolta a zsidóság háláját az országgyarapító Kormányzónak a magyar Felvidék visszaszerzéséért. Hermann Lipót festőművésszel megfestették a Kormányzó arcképét a Síp utcai tanácsterem részére. Kegyelettel emlékeztek meg XI. Pius pápa haláláról és éltették az új pápát. A kormány a betiltott Egyenlőség helyett új lapot engedélyezett, a Magyar Zsidók Lapját. A közgyűlés ezután újjáalakította az elöljáróságot. Dr. Márkus Albert eddigi elnökhelyettes mellé dr. Wirkmann Józsefet, az elöljáróság tagjainak  dr. Blauner Mór (új), dr. Boda Ernő (új), dr. Buday-Goldberger Leó, Büchler Izsó (új), dr. Dési Géza, Drucker Géza, dr. Fábián Béla, Frey Kálmán, dr. Gallia Béla, dr. Láng Lajos (új), Molnár Gyula (új), Nagy Andor, dr. Pető Ernő (új), Reiss Zoltán (új), dr. Rosenák Miksa, dr. Wilhelm Károly, dr. Zahler Emil lettek megválasztva. Kálmán Henrik, Kaszab Elemér, Ledermann Mór, Magyar Bertalan, Vértes Emil és Vida Jenő nem kívántak tisztséget vállalni…

A közgyűlés üdvözölte Löw Imánuel felsőházi tagot, Szeged főrabbiját 85-ik születése napját, továbbá dr. Kunos Ignácot, a kiváló tudóst, aki elvállalta a Nagyfuvaros-utcai templomkörzet elnökségét.

Dr. Kunos Ignác

Dr. Kunos (1881-ig Lusztig) Ignác vagy Dr. Kúnos Ignác (1860.09.22-1945.01.12), tudós, orientalista, MTA rendes tagja, nyelvész, turkológus, folklorista volt. Unokái Kúnos György vagy George Kunos (Budapest, 1942.05.14. –) amerikai magyar orvos, neuroendokrinológus, farmakológus és Kúnos László (Budapest, 1947.04.19.-) József Attila-díjas magyar műfordító, szerkesztő, egyetemi tanár.                                                                                             

1939-ben húsvéti pászka árusítás a VIII. kerületben: Déry-utca 1. Rákóczi-tér sarok (baromfikereskedés), Futó-utca 26., Lujza-utca 11. (baromfikereskedés)-
Nagyfuvaros-utca 21., Népszínház utca 24. (baromfikereskedés), Szerdahelyi utca 11., Szerdahelyi utca 20. (baromfikereskedés), Szigony utca 16/b., Víg utca 28. Schneller Lulu és Krausz László április 2-án tartották esküvőjüket a Nagyfuvaros u. 4. szám alatti templomban.                                                                                                                             

1939. május 5-én lépett hatályba a második zsidótörvény „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló 1939. évi IV. törvénycikk közkeletű elnevezése. Június 16-án 79 éves korában elhunyt Weisz Mark. 1939. június 20-án kísérték utolsó útjára a Józsefvárosi Izr. Templomkörzet díszelnökét, a Weisz és Vidor cég alapítóját. A végtisztességen a Pesti Izr. Hitközséget Nagy Andor tőzsdetanácsos és dr. Csergő Hugó főjegyző, a Józsefvárosi Izr. Templomkörzetet dr. Scheiber Lajos rabbi, a Pesti Chevra Kadisát Wertheimer Lajos, a Kőbányai Izr. Hitközséget Boschán Artúr képviselte. A gyászszertartást dr. Kálmán Ödön és Ehren­thal Benő végezte, melynek elhangzása után Nagy An­dor a Pesti Izr. Hitközség, a Józsefvárosi Egyházköz­ség nevében Vitéz Aladár főv. biz. tag, Wertheimer Soma a Józsefvárosi Templom Elöljáróság részéről és a faszénkereskedők nevében Barabás Artúr mondott búcsúztatót.

1939 nyarán megkezdődött a munkaszolgálatos zászlóaljak felállítása (KMOF, 5070/1939. sz. kormányrendelet).

1939. szeptember 17-én a pesti izr. hitközség síremléket állított dr. Hajdu Marcellnek, a hitközség sok éven át volt szertartásügyi elöljárójának és elnökhelyettesének, a VIII. ker. templomkörzet egykori elnökének. Az avatási ünnepségen testületileg jelent meg a hitközség elöljárósága Stern Samu m. kir. udvari tanácsos, elnök vezetésével, továbbá dr. Hajdu Marcell két árvája, dr. Hajdu János és Hajdu Tamás, a józsefvárosi templomkörzet vezetősége teljes számban, a Fészek Klub küldöttsége. A sírkőavatáson Abrahamson Manó főkántor funkcionált a teljes templomi énekkarral és dr. Hevesi Simon vezető főrabbi mondott búcsú beszédet. A sírkőavatási ünnepség dr. Scheiber Lajós rabbi imájával ért véget. 

November 22-én a Nagyfuvaros utcai templom körzetének elöljárósága és választmánya egyhangú lelkesedéssel Wertheimer Lajost és dr. Körmöczi Zoltánt a templom-körzet díszelnökeivé és Wertheimer Somát a templomkörzet dísztagjává és a Machziké Tóra örökös elnökévé választotta. Vitéz Aladár elnökhelyettes a templomkörzet nevében üdvözölte az ünnepelteket, majd dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi megáldotta őket.  Másnap szociális szemináriumot indított hivatásos szociális gondozó munkások képzésére 18—35 éves érettségi bizonyítvánnyal vagy tanítói oklevéllel rendelkező nők és férfiak részére az Izr. Patronage Egyesület (1909-ben alapították), melynek központja 1932. végétől az Ó-utca 46. szám alól a VIII. ker. Nagyfuvaros u. 4-be költözött.

A Patronage Egyesület eredeti célja a gyermekek és a fiatalkorúak bűnözésének megelőzése, pártfogoltjainak erkölcsi gondozása, az állami menhelyek kötelékébe jutott és onnan más felekezeti gondozó szülőkhöz kihelyezett izraelita gyermekeket menhelyi tartásdíjak kiegészítése mellett, saját felekezetükhöz családi gondozásba helyezése és nevelésüket ellenőrzése volt.