40-es évek

1940

1940 nyarára létrejött 60 különleges (azaz zsidó) munkásszázad. Augusztus 23-án a Honvédelmi Minisztérium bizalmas rendeletet hozott a be nem sorozott, ki nem képzett zsidók munkaszolgálatáról. A fiatalabb, fizikai munkára képes, normál esetben hadköteles egyénekből tábori zsidó munkásszázadokat, míg az idősebbekből vagy csak segédszolgálatra alkalmasakból honi zsidó munkásszázadokat hoztak létre.

Az év végén összegezték az Országos Izr.Patronázs Egyesület tevékenységét.

Beszámoló

1941

1941. tavaszán a Pesti Izr. Hitközség újabb őt évre Stern Samu udvari tanácsost választ­ották meg elnökké. Elnökhelyette­sek Boda Ernő dr. és Pető Ernő dr. lettek. Az elöljáróságba Bánó Dezső, Büchler Bertalan, Elek Artúr, Földes István dr., Kábán Nison dr.. Kertész Adolf dr., Landesmann István dr. és Vas Lajos kerültek. Eppler Sándor főtitkár kijelentette, hogy az új elöljáróság súlyos felelősséggel járó tevékenységé­nek első és legfőbb célja: „keresni a zsidó törvények borzalmas terhe alatt a tilalmak és korlátok útvesztőjében azt a keskeny ösvényt, amely pozitív lehető­ségek felé vezetheti a magyar zsidósá­got”.

Az 1940-es statisztikák szerint a ve­gyes házasságok száma 4267 volt. Ebből keresztény-izraelita házas­ság 347. Ezek közül izraelita vő­legénnyel 229, izraelita menyasszonnyal 118 vegyes házasságot kötöttek. Az egyházpolitikai törvények fennállása óta (1895) a ke­resztény-izraelita házasságok száma összesen 22.101 volt.

1941. június 22-én Németország megtámadta a Szovjetúniót, és június 27-én Magyarország is hadba lépett a német oldalon.

1941. július 15-én megindult a magyar állampolgárságukat igazolni nem tudó zsidók összegyűjtése, kiutasítása és kitelepítése. Budapesten is kisegítő toloncházakat állítottak fel, és felhasználták e célból a Pesti Izraelita Nőegylet Leányárvaházát és a zsidó Fiúárvaházat is. A közösségi életet erősen megzavarta az idemenekült zsidók összeszedése és a Magdolna utcában létesített internáló táborba való egybegyűjtése. Több ezren kerültek a ״hontalan” sorsra és innen a Kamenyec-podolski megsemmisítő helyre. A kerület zsidósága egyre jobban összefogott, ezekben az időkben már nemcsak a hitélet volt fontos, a templomból kiindulva igen intenzív volt a szociális feladatok ellátása is, mert egyre több és több lett a rászoruló.                                         

1941. augusztus 8-án életbe lépetta fajvédelmi1941. évi XV. törvénycikk a házassági jog módosításáról.

AVIII. ker. templomkörzet választmányának tagja volt ekkor dr. Csech Arnold, a Magyar Pedagógiai Társaság és az Orsz. Magy. Zsidó Múzeum Tudományos és Művészeti Egyesület tagja, a Tanítóképző-Intézeti Tanárok Országos Egyesületének vezetőségi tagja, aki Dr. Szemere Samu nyugállományba vonulása után 1942-1948 között az Országos Izr. Tanító-képző-intézet igazgatója is volt. 1950-ben alijázott.

Decemberben Hóman Bálint kultuszminiszter benyújtotta az izraelita vallásfelekezet jogállásá­nak szabályozásáról szóló törvényjavaslatot.

1942

1942. január 1-ével a zsidó vallású bizottsági tagokat kizárták a fővárosi közgyűlésből. Közöttük volt Vitéz Ala­dár, aki a betegeskedő dr. Kúnos Ignác helyetteseként intézte a Nagyfuvaros utcai zsinagóga ügyeit. 1942. március 4-én elhunyt Werthheimer Lajosné.

A vezérkari főnökség által 1942. március 17-én kiadott 1942/15 802 sz. utasítás leírta, hogy valamennyi zsidó munkásszázadot hadműveleti zónába kell vezényelni. Egy április 22-i   titkos honvédelmi minisztériumi utasítás szerint a munkaszolgálatra behívottak 10-15 százaléka a prominens zsidók közül kellett hogy kikerüljön. Tavasztól a munkaszolgálato-sokat több lépcsőben vezényelték ki az Ukrajnában harcoló 2. magyar hadsereg egységeihez, melyek kötelékébe 45 kisegítő század tartozott.

Dr. Pehr Sándor a VIII. ker. templomkörzet választmányának tagja, a józsef­városi ifjúsági csoport örökös díszelnöke volt. Mint a Pesti Izr. Hitközség társadalmi munkabizott­ságának tagja előadásokat tartott az év folyamán több izr. ifjúsági csoportban.

Dr. Salgó László, aki a József krt. 28-ban élt, az 1940-es években is a Nagyfuvaros utcai zsinagóga rabbija volt és, mint okl. vallástanár, izr. hittant tanított a Községi Vörösmarty Mihály gimnázium (VIII., Horánszky-u. 11), a Zrinyi Miklós leány Gimnáziumban (Práter u.15) és a Központi kereskedelmi fiú-tanonciskolában (VII., Wesselényi-u. 52.). Felesége dr. Salgó Lászlóné Molnár Mária a Pesti izr. hitközség leánygimnáziumában ének óraadó tanár volt, majd a felszabadulást követően az Abonyi u. iskola énekkarának vezetője volt.

A Pesti Izraeliták Pártfogó Irodája folyamatosan támogatta a Nagyfuvaros-utcai napközi otthont és az Országos Izr. Patronage Egyesület Gyermekgondozó Intézetét is.

1943

1943. május 17-én meghalt az Emberbarát egyesület alapítója, Wertheimer Lajos.

Az őszi Nagy ünnepek előtt a fent olvasható felhívással fordult pártoló közössége felé az Orsz. Izr. Patronázs egyesület. Ekkor a VIII. ker. Józsefvárosi Izr. Nőegylet elnöke özv. Weisz Márkné, társelnökei Weiss Ottóné és dr. Riegler Bernátné voltak, míg a titkári teendőket Jungreis Miklósné végezte. Az ugyanitt székelő Országos Izraelita Patronage Egyesület elnökségét báró Weiss Alfonsné és dr. Hevesi Simon főrabbi, továbbá Varsányi Géza tanár, mint főtitkár képviselték.

Reb Áron Rokéách

A volt Tisza Kálmán (II. János Pápa) tér 12. sz. alatti épületben hosszú ideig működött egy haszid imaház, ahol a németek által megszállt Ukrajnából átszöktetett belzi “csodarabbi” Reb Áron Rokéách is rejtőzködött. A rabbi itt mondta el híres búcsúbeszédét, majd a szomszéd (10. számú) házban, Weiszfeld Lipót cukrászmester, zsinagógai elöljáró lakásában leborotválták, és német tiszti egyenruhába öltöztetve 1944. január 17-én kimentették Magyarország területéről.

1944

 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot. Adolf Eichmann, a Gestapo zsidóügyi osztályának vezetője Budapesten is felállíttatta a Központi Zsidó Tanácsot.

Július végén Kahán Frankl Samu lemondott, Török Sándor pedig a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetsége ideiglenes intézőbizott­ságának tagja lett. A belügyminiszter a két megüresedett tagsági helyre dr. Goda Ernőt, a Pesti Izraelita Hitközség elnökhelyettesét és Stöckler Lajos volt csipkegyárost ne­vezte ki.

1944. áprilisában a németek által elrendelt összeírások során tévesen szerepelt kongresszusi templomkörzetként a VIII., Nagyfuvaros utca 3.számú ház, melynek elnökeként Köves Adolf Aladár (1885.03.18-1963.05.10 ) lett megnevezve. A VIII., Nagyfuvaros u.4.szám alatt a következőket írták össze:  Józsefvárosi Imaház Egyesület, Józsefvárosi Nőegylet, melynek vagyona  Népkonyha (Székesfővárosi 56. sz. főzőhely; 170 személy), női és férfi (33 fő) szeretetotthon), tanoncotthon (23 személy), gyermeknapközi (1944. ápr. 5-én elrekvirálták), az Országos Izr. Patronázs Egyesület vagyontargyai: Fiúotthon (20 személy, Szentes), Fiúotthon (15 személy, Békéscsaba), Tanoncotthon (10 személy, Nagyfuvaros u.4), Tanoncotthon (35 személy, Lajos u.), Leányotthon (10 személy, Hernád u.), Gyermekotthon (48 személy, Róna u. 112/B),  Napközi Otthon (30 személy), Gyógyóvoda (25 személy), Képességvizsgáló állomás.

1944-ig a Patronázs Egyesület (ennek irodája volt a Nagyfuvaros utca 4-ben) és az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) tanoncotthonokat létesített, hogy többek között a kárpátaljai gyermekek is Budapestre jöhessenek és itt szakmát tanulhassanak. Ebben az időben ezekkel a bentlakó ipari tanulókkal (akkor tanoncoknak nevezték őket) együtt budapesti ipari tanulók is feljártak ebbe az otthonba és Sós Simon hitoktató tanár (később a Bethlen téri templom vezető-elöljáróját volt) irányításával összejöveteleket tartottak, önképzéssel foglalkoztak, nagyon eredményesen, és még nyilvános előadásokat is rendeztek.

A Fővárosi Közlöny 1944. évi június hó 16.-i melléklete szerint (zsidók által lakható épületek kijelölése a székesfőváros I—XIV. közigazgatási kerületében) a Nagyfuvaros utca 3/ a , 3/ b , 4., 16. és 18-lett kijelölve, megengedve (csillagos házak).

1944-ben néhány hónapig munkaszolgálatosokat telepítettek zsinagógánkba, majd ezek deportálása után a templomot jelölték ki a lakókörzet szemétlerakodó helyéül. Ebben az időben a vallási életet két meghagyott imaházban bonyolították le, az egyik az Erdélyi utca 19., a másik a Luther utca 4. szám alatt működött (forrás: dr. Salgó László). Az októberi nyilas uralom kezdete után Salgó rabbit is elhurcoltak munkatáborba. Pestimrére került, de megszökött a kispesti erdőben. A kétszázötvenes századból csak ők maradtak meg. Az éjszaka leple alatt eljutott a Bethlen tér 2-be, ez volt a Pártfogó Iroda (OMZSA) Központi Irodája. Ott értesült arról, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt gyermekotthonok létesültek. Ilyen gyermekotthon kapott helyet a Nagyfuvaros utca 4. szám alatt is. Szinetár György író, költő (1905-1974) és Salgó László kapták feladatként ennek az otthonnak az irányítását. Orvosuk dr. Maros Imre (1899-?) volt. Egy vagy két éjszakát Kellér Dezső is ott töltött. Ebben az otthonban csecsemők voltak édesanyjukkal, de hivatalosan 16 éves korig lehettek benn fiú- és leánygyermekek. Háromszáz gyermek és hatvan felnőtt bújt el a halál elől ebben a háromemeletes épületben, melynek ka­puján egy kis tábla jelezte, hogy egy “GYERMEKOTTHON’’ talált itt menedé­ket. A háromszáz gyer­mek legalább kétszáz család tragikus szét­hullásának volt szomorú jelzése. Nem egy gyermeknek még nevét sem tudták.  Nagyon sok fiatal szökött el ide a Józsefvárosi pályaudvarról az éj leple alatt. A József körút 3-ban volt a Nemzetközi Vöröskereszt egyik irodája. Tőlük kapták a különböző magyar városok és községek pecsétjével ellátott biankó születési anyakönyvi kivonatokat, melyeket az újonnan érkezettek nevére töltöttek ki. Megtanították az érdekelteket új személyi adataikra, nehogy — esetleges igazoltatás esetén — tévedés történjék, és elvigyék őket (forrás: dr. Salgó László).

Schramm Péternek(1933 – 2011) az Auschwitzba induló transzportból édesanyja leleményességének köszönhetően sikerült megszöknie, így maradt 1944. telén egyedül és otthontalanul az ostromlott Budapesten. A kisfiú hamis papírokkal ingázott a Karpfenstein (ma: Karácsony Sándor) utca és a Vadász utcai üvegház között, miközben a Nagyfuvaros u.4-ben lelt átmeneti menedéket. Már felnőtt fejjel, de egy 11 éves legényke mindenre rácsodálkozó, okos gyermekszemein keresztül írta meg 1944. dermesztően hideg telének tragikus eseményeit. A Nagyfuvaros utcai csillagos ház lakói csak egyet szerettek volna: túlélni a borzalmakat.Ezt a páratlan történetet a 2006-ban megjelent, „Igenis” című könyvében írta meg. Lebilincselően érdekes könyv egy kisfiú bátorságáról, leleményességéről és emberségéről. Ilyen volt és ilyen maradt egész életén át.
A felszabadulás után, az ifjúsági cionista mozgalom révén Palesztinába került, utazott a híres Exodus hajón, részt vett Izrael állam megalakításában. Izraelben élt. A vészkorszakot egyedül túlélő édesanyja hívására végül 1951-ben visszatért Magyarországra. Dolgozott, közben esti iskolán tanult, rengeteget olvasott, kiváló sakkozó lett, volt lövészmester, kidobó ember, villanyszerelő, ha tehette, járta a világot. 70 évesen is önkéntes munkával segítette Izraelt, az országot, amit mindvégig hazájának tekintett. Az izraeli eseményeket soha nem lankadó érdeklődéssel követte. Egész életén át mindenért keményen meg kellett harcolnia, de mindig győzni tudott. Csak a súlyos betegséggel szemben, hatalmas küzdelem után, maradt alul.

Gerendai Henrikné férjével együtt a nyilas uralom idején életük kockáztatásával gondoskodtak a Nagyfuvaros utcai templomban több száz gyerek ellátásáról.

A Munkácsy Mihály utcában volt akkor a Nemzetközi Vöröskeresztes intézmények ellátási központja.

A nyilas uralom idején lett öngyilkos a Nagyfuvaros utca 4-ben élt László Józsefné.

1944-ben hunyt el Pauker Lipót, a Nagyfuvaros utcai templomkörzet elöljárója.

19­44. késő őszén dr. Scheiber Lajos és felesége több ezer menekült zsidó között, a budapesti Vadász utcai ún. Üvegház pin­­céjében tartózkodtak a budapesti svájci diplomaták és a velük szoros kapcsolatban lévő cionisták vé­­delme alatt. Az üldöztetések miatt fizikailag addigra már összeomlott Scheiber Lajos az őt támogató Adler Máriával a Wesselényi utcai zsidó szükség­­kórházba került.  Scheiber Lajos tüdőgyulladásban december 28-án meghalt. Scheiber Sándor értesült apja ha­­láláról, és elhatározta, hogy a cionisták segítségével édesanyját behozatja a városszerte tomboló nyilas­­terrorhoz képest mégis biztonságosabb Üvegházba, hogy vigyázhasson rá. December 31-én mentőautóval a cionisták behozták az Üveg­­házba Adler Máriát. Szilvesz­terkor a nyilasok fegyverrel törtek be az Üvegházba. Mámor-ittasan lövöldöztek a védtelen, egymást tipró emberek közé, halálfélelem és fájda­lom velőtrázó sikolya kísérte mozdu­latukat. Scheiber Sándor testével fedezte édesanyját, az első halá­los golyó mégis őt érte el.

1945

A pesti gettó 1945. január 18.-án, csütörtöki napon szabadult fel, de a Nagyfuvaros utca és környéke már előbb, szombat délután felszabadult. A gettóból kiszabadult és hazatérő zsidók már másnap megtalálták a templomot. Itt volt a felszabadulás után Budapesten az első hivatalos istentisztelet, és ebben a templomban tartották Budapesten az első péntek esti istentiszteletet igaz, még nem a templomban, mert annak a kitakarítása még nem fejeződött be, hanem az emeleti kultúrteremben. A templom padjainak nagy részét a környező lakosság tüzelőnek használta el. A padokat a Luther utcai imaházból hozták át. A megmaradtak szívvel-lélekkel őrizték az örökséget, folytatták a régiek megalapította tradícióhoz hű vallási életet, amely mindenkor sajátos értéke maradt a pesti zsidóságnak. Közszeretetben és köztiszteletben állt Vitéz Aladár, aki közéleti ember volt, budapesti városatya, de ugyanakkor lelkes hitéleti irányító. Az ő vezetésévei élte át a körzet 1944. véres poklát és az ő irányítása alatt kezdődött meg az újjáépítés.

Márciusban a Nemzetközi Vöröskereszt gyermekvédelmi osztálya gondoskodott a 12 éven aluli gyermekeknek ellátásáról és vidéki elhelyezéséről. Szülők, hozzátartozók jelentkezését várták felhívásukban, többek között a VIII. Nagyfuvaros u. 4. alatt.

1945.03.22-én a pesti izr. hitközség képviselőtestületének rendkívüli közgyűlésén újjáalakult a pesti izraelita hitközség elöljárósága. Elnök lett Stöckler Lajos, dr. Földes István és dr. Geyer Albert pedig elnökhelyettesek.

1945. augusztusára Magyarországon 186 zsidó hitközség alakult újra.

1946

1946. július 7-én Jakobovits Ernő fűszerkereskedő és Vágó Rezsőné szül. Glaser Aranka a Nagyfuvaros u. 4. sz. templomban házasságot kötöttek.

52 éves korában, 1946. július 26-án elhunyt Gerendai Henrik. Dr. Körmöczi Zoltán lett a Külső Erzsébetvárosi Bethlen téri körzet vezetője.

Még 1946. augusztus 14-én tartotta alakuló közgyűlését a Józsefvárosi Izr. Nőegylet. Dr. Balázs Józsefné kérte, hogy egészségi állapotára való tekintettel mentsék fel elnöki tisztsége alól. Adler Károlynét elnökké választották, dr. Balázs Józsefnét tiszteletbeli elnökké. A gyűlésen felszólalt Vitéz Aladár körzeti elnök, dr. Vas Lipót alelnök. Dr. Salgó László rabbi emlékezett meg a mártírhalált halt elnökasszony, Weisz Márkné érdemeiről.

1946. augusztus 29-én alakult meg a Mazot VIII. kerületi tagozata dr. Geyer Albert Mazot elnök jelenlétében. Dr. Vass Lipót körzeti alelnök üdvözlése után dr. Pásztor József idézte fel az 1944. október 15-ét követő borzalmakat. Adler Károlyné elnökasszony a Józsefvárosi Izr. Nőegylet csatlakozását jelentette be. Több felszólaló után végül dr. Salgó László foglalta össze, miért is van szükség a zsidó egységre.

Gyász hír Vitéz Aladár

1946. december 17-én 62 éves korában elhunyt Vitéz Aladár, a Nagyfuvaros utcai templomkörzet elnöke. Ekkor Köves Aladár a Józsefvárosi (Nagyfuvaros u.3(?)) hitközség elnöke volt (Rum- és Likőrgyárosok Országos Egyesülete vezetőségi tagja).

1946. Chanuka szombatjának estjén Melave Dimálkót rendezett a VIII. kerületi izr. hitközség. Kohn Sámuel vezető elöljáró, dr. Vass Lipót körzeti elnökhelyettes és dr. Salgó László tartottak írásmagyarázatokat. A gyermekek részére külön is rendeztek Chanukát.

1946. december 26-án álltak a Nagyfuvaros utcai Hüppe alá Farnady Ernő és Hacker Józsa (a.n. Neuwirth Fáni) (Farnadi Jerusálmi Márk Micha szíves közlése).

1947

1947-től dr. Vass Lipót lett a Nagyfuvaros utcai templomkörzet elnöke.

Az elhunyt Dr. Scheiber Lajos körzeti főrabbi és Vitéz Aladár körzeti elnök megfestett arcképeit 1947. március 9-én leplezték le a Nagyfuvaros utcai zsinagóga emeleti dísztermében. Kohn Sámuel vezető elöljáró és dr.Vass Lipót körzeti elnök megnyitója után dr. Salgó László körzeti rabbi méltatta az elődöket, Köves Aladár körzeti elöljáró vette át a festményeket, végül Stern Ferenc kántor imájával ért véget a rendezvény.

1947. Elul hónapban Szlichot első napján emlékeztek meg a Nagyfuvaros utcai templomkörzet megalakulásának 25-ik évfordulójáról. Ez alkalomból dr. Vass Lipót körzeti elnök ünnepi megemlékezése az Új életben jelent meg szeptember 4-én.

Szeptember 21-én avatták fel Vitéz Aladár síremlékét a Kozma utcai sírkertben. Stern Jenő kántor gyászéneke után dr. Salgó László és dr. Vass Lipót emlékezett meg az elhunytról. A VIII. kerületi Izr. Nőegylet nevében Adler Károlyné és Köves Aladárné helyeztek el néhány virágszálat a sírkőre.

Októberben Fábián Izsó és Grosz Marcell vacsorát adtak a körzet dísztermében, melynek szervezését Buxbaum Adolf vállalta magára.

1948

Fák újéve alkalmából 100 gyermek felejthetetlen élményű Chámisá Ászár Bisvátról emlékezhetett meg Schalk Anna hitoktató vezetésével.

Tavasszal dr. Salgó László körzeti rabbi méltatta Mózes történeti érdemeit, majd az ünnepi vacsorán felszólalt többek között dr. Katona József pesti rabbi, Buxbaum Adolf, dr. Vass Lipót körzeti elnök.

A pászka beszerezhető volt ekkor a Déry utca 1, mészárszék., Kún utca 11., Lujza utca 11, mészárszék., Nagyfuvaros utca 4. és a Nagyfuvaros utca 21. alatt.

Augusztusban ünnepi külsőségek között avatták bármicvóvá Köves Aladár, a templomkörzet alelnökének unokáját, László Károlyt, akinek édesapja körzeti templom-elöljáró, édesanyja a VIII. ker. Nőegylet ügyvezető elnöke volt. Ugyanekkor a Pesti Izr. Hitközség Szertartási ügyosztály elöljárója dr. Vass Lipót lett.

1948. szeptemberében a Pesti Izraelita Hitközség közgyűlése olyképpen módosította a hitköz-ség alapszabályait, hogy kizárták a felekezeti élet minden tisztségéből azokat, akiket a demo-kratikus pártok reakciós magatartás vagy demokráciaellenes cselekmény miatt kizártak. A közgyűlés végén főtitkárrá választották Domonkos Miksát.

Szeptember 15-én jótékonycélú uzsonnadélutánt rendeztek a Nagyfuvaros utcai körzetben a közeljövőben megnyitandó kerületi Szeretetotthon javára.

Október végén a betegeskedő dr. Vass Lipót helyett Köves Aladárt választották körzeti elnöknek. Novemberben Liebermann Albert és Rosenfeld Árpád körzeti alelnökök vacsorát rendeztek a körzet dísztermében.

1949

1949. tavaszán a pesti hitközség közgyűlésén Stöckler Lajos hitközségi elnök arról beszélt, hogy a “jószántából feloszlott” Magyar Cionista Szövetség részéről beválasztott tagok a hitközségi vezetőség egy harmadát képviselik. Ezeknek a tagoknak nyilatkozatot kellett tenni arról, hogy a “hitközség vonalának megfelelően” fognak tevékenykedni. Dr. Gellért Endre hitközségi tanfelügyelő, aki a zsidó iskolákban a héber oktatásért volt felelős, lemondott. Végül elnöknek választották Stock­ler Lajost, elnökhelyettesei Bisseliches Mózes és Fleischmann László lettek.