20-as évek

Február 18-án új plakát jelent meg a Józsefvárosban az alábbi szöveggel:

Józsefvárosi Ébredők Figyeljetek február 21-ére. Jelszó: bajtársak előre!

Február 21-én a józsefvárosi ébredők gyűlésén Prónay Pál adott fel kérdéseket. Azt kérdezte:

Mi az eszköze a cselekvésnek?—Éljen a pogrom— felelték.

1922.03.11-én a Kis-vigadó termében (VIII., Nagyfuvaros-u. 4.) dr. Frisch Ármin tartott „előadást a profétizmusról”.

1922.03.17-rendkívüli közgyűlést tartott a Pesti Izraelita Hitközség, amelyen elhatározták, hogy a hitközség elnöki tisztségét csak a szeptemberi rendes közgyűlésen töltik majd be. Elnökhelyettesek lettek dr. Feleky Béla és dr. Lederer Sándor, a 11 tagú elöljáróságba Ehrlich G. Gusztáv, dr. Eulenburg Salamon, dr. Feleky Béla, Glücksthal Samu, dr.Grauer Vilmos, Kaszab Aladár, báró dr. Kohner Adolf, dr. Lederer Sándor, Ledermann Mór, dr. Vázsonyi Vilmos és Wertheimer Adolf lett megválasztva. Az elöljáróságból is kimaradt Székely Ferenc, az izraelita hitközség eddigi elnöke, aki nemrég érkezett vissza három hónapos amerikai útjáról és belépett a Heinrich-féle új nemzeti polgári pártba. El­nöknek a többség Glücksthal Samu dr.-t akarta megválasztani.

Áprilisban megalakult a Nagyfuvaros utcai templomkörzet. Elnökké dr. Hajdu Marcellt (dr.Lederer Sándor erős támogatásával), társelnökké Weisz Márkot választották. A templomépítő bizottság elnöke Wertheimer Lajos, helyettese pedig Freund Dezső lett. A pesti izr. hitközség VIII. ker. templomkörzet templom-építő bizottsága felhívást bocsátott ki a kerületben lakó hittestvéreinkhez a templom építése érdekében. A hitközség 200 templom-helyet (100 férfi és 100 női helyet) átad 10 évre, úgy hogy azok, akik a templomban állandó helyet akarnak biztosítani maguknak különösebb áldozatkészség nélkül, a maguk és feleségük számára 25. 20, 15 vagy 10.000 koronáért 10 évre két helyet szereznek. A templomi ülőhelyek megszerzésével vagy egyéb építést támogató ügyekben Hajdú Jenő, VIII., Nagyfuvaros-utca 3/b. volt illetékes.

 1922-05-06-án a „Józsefvárosi Zsidó Nőegylet” Pesach ünnepén 200 családot látott el burgonyával, tojással, borral, zsírral. 200 zsidó családnak biztosította a legszükségesebbeket. A Pesti Izraelita Hitközség gazdasági bizottsága június 7-én Ledermann Mór gazdasági elöljáró elnöklete alatt tartotta alakuló ülését, amelyben az 1922. évre szóló gazdasági költségelőirányzatot is tárgyalta. A bizottság az elfogadott költségvetést azzal egészítette ki, hogy a józsefvárosi templom költségeire pótlólag 500,000 korona hitel beállítását javasolta.

Az Emberbarát Egyesület nem telket vásárolt közadakozásból, hanem egy bérházat a Nagyfuvaros utcában, templomépítőnek pedig a kor jeles építészét, Freund Dezsőt kérték fel, aki ekkor már fontos közéleti pozíciót is betöltött (1920-tól fővárosi törvényhatósági bizottsági tag lett a Nemzeti Demokrata Párt képviseletében), és főleg a szociális lakásépítés témakörében jeleskedett. Dr. Hajdú Marcell anyagi eszközök hiányában merészen nekivágott a józsefvárosi zsidó templom tervének kivitelezéséhez. Pár hónap elteltével emléke sem maradt a rossz hírű mulatónak, Freund Dezső a gangos ház udvarát beépítette – itt alakították ki a 800 fő befogadására alkalmas nagytemplomot. A korábbi vendéglátóhely adottságait is kihasználták, pl. a konyha konyha maradt. Freund tervezte a zsinagógai tér berendezéseit, rituális tárgyait is az akkor oly népszerű art deco stílusban. A templom természetes világítását kezdetben az udvar fölé húzott üvegtetőn biztosították, de ez hosszú távon nem bizonyult szerencsés megoldásnak, az állandó sérülések miatt az üvegtetőt be kellett fedni, így ma már csak mesterséges megvilágításban lehet látni a különleges kialakítású templombelsőt. Rohamtempóban 45 munkanap alatt készült el a 800 fő befogadására alkalmas új zsinagóga.

A józsefvárosi templom Freund Dezső műépítész tervei szerint épült hófehér falakkal és kevés aranydíszítéssel. A gyönyörű szentély stukkóból készült, figyelembe vették a tűzbiztonság és a higiénia követelményeit, tágas vasbetonlépcsőt, két előcsarnokot építettek, modern szellőzéssel. A templom kivitelezését zsidó iparosok végezték: a kőműves munkákat Hoffmann Dezső építőmester, a szentély szobrászmunkáit Berger Henrik, a többi munkálatokat Spiegel József és fia asztalos, Reitzer Ferenc fiai festők, Hanft Ignác mázoló, Zimmermann Dezső szerelő, Tornya Leó villanyszerelő, Weisz Salamon üveges és Lampel Ödön lakatos végezték.

1923.  

A Józsefvárosi Demokrata Párt évi köz­gyűlésén elnö­knek ismét dr. Hajdu Marcellt, főtitkárává Vitéz Aladárt, pénz­tárosává Dévai Jenőt, a pártvezetés tagjaivá pedig többek között dr.Körmöczy Zoltánt, Zimmermann Dezsőt és Freund Dezsőt választották.

Március elején a VIII. kerületi templomkörzet nagyfuvaros-utcai templomában ünnepség folyt le Zajin Adar alkalmából. Scheiber Lajos körzeti rabbi meghívására nagy számban vettek részt a körzetbeli gyermekek is. Rosenberg Ármin rabbi ünnepi beszéde után a templom két előcsarnokában 409 terítékű Chevra Szude-t rendezett a körzet és az ״Emberbarát“ templom egyesület. A szudét Rosenberg rabbi héber beszéde vezette be, Weisz Márk, az ״Emberbarát“ templomegyesület elnöke tartott ünnepi beszédet. Dr. Lederer Sándor hitk. alelnök szólalt fel ez után és kifejtette, hogy a VIII. ker. körzet fejlődése döntő bizonyítéka a körzeti szervezet életrevalóságának. Majd dr. Adler Illés pesti főrabbi tartott beszédet. Dr. Hajdú Marcell körzeti elnök összetartásra buzdította híveit. Utána Rosenberg J. Lipót beszélt. A szude folyamán a bencsolást dr. Adler Illés főrabbi tiszteletére 101.000 koronával váltották meg Zimmermann Dezső és a Klein testvérek.

A következő héten a Józsefvárosi Templomkörzet előadó termében dr. Kandel Sámuel vallástanár tartott előadást Jeremiás prófétáról.

Peszachkor az összes ünnepnapon Dr. Scheiber Lajos körz. rabbi, Rosenberg Ármin rabbi, és  Spitzer Jakab kántor funkcionált az istentiszteleteken.

Júniusban dr. Lederer Sándor lett a Pesti izr. hitközség választott elnöke, aki a 231 szavazatból 148-at kapott. Budai Goldberger Leó 80, Baracs Marcell 3 szavazatot kapott.

1923.08.11-én a VIII. ker. Emberbarát templomkörzet szombaton délelőtt Muszaf istentisztelet keretében meleg ünneplésben részesítette Nagyfuvaros-utcai templomában Goldner Izraelt, a pesti izr. hitközség képviselőtestületi tagját, mint az Emberbarát-templom alapító tagját 70-ik születésnapja alkalmából. Jelen volt dr. Hajdu Marcell körzeti elnök és Weisz Márk elnök vezetésével a teljes elöljáróság, a kerület összes templomának képviselői, az ünnepelt gyermekei, díszes családja, nagyszámú előkelő vendégsereg. A Tóra elé hívottak 1 millió koronát adományoztak a pesti Izr.hitközség kórházának, egy a Goldner Izrael nevére ott létesítendő alapítvány céljából. Dr. Scheiber Lajos körzeti főrabbi méltatta az ünnepelt templomalapításhoz nyújtott tevékenységeit és kiemelte, hogy még az elmúlt század végén, mint a Zsibárus-Ipartestület elnöke dr. Márkus főpolgármesterrel és Halmos János polgármesterrel tárgyalva elérte, hogy a Teleki téren 200 elárusító bódé és egy ószeres csarnok épüljön, miáltal több ezer zsidó családnak biztosította a megélhetést. Délután a templom tanácstermében Goldner Izrael Sólausz-Szúdausz lakomát adott hívéi számára, mely alkalommal Klinger Leó templomelöljáró, dr. Scheiber Lajos körzeti főrabbi és Klein Jenő rabbi mondtak felköszöntőket.

A józsefvárosi templomkörzet 80 gyermeket nyaraltatott ezen a nyáron két csoportban Siófokon és Bogláron. A nyaraltatás szervező kezdeményezői Zimmermann Dezsőné, a VIII. ker. izr. nőegylet társelnöknője és Ungár Adolfné, akik az egész idő alatt személyesen vezették a nyaraltatási akciót. A siófoki nyaraltatást pártfogásába vette Fodor Károly vívómester neje, aki Siófokon egész gárdát szervezett meg a költségek előteremtése céljából. Segítőtársak voltak özv. Weimann Ignácné, Friedmann Hermnné, Ungar Adolf, Pauker Lipót, Kohn Sámuel, Singer Márkus, Steiner Mór és Schwarcz Bernát. A nyaraltatás költségei 3,5  millió koronát tettek ki, eltekintve a természetbeni adományoktól. A balatonboglári gyermeknyaraltatás vezetői Brauer Lázár ottani főkántor, Dicker Jenőné és Schiller Elvira tanítónő, akik felügyelete mellett tartózkodtak a gyermekek Bogláron.

1923.10.28-án és november 4-én a józsefvárosi templomkörzetben Dr. Kiss Arnold budai főrabbi folytatta megkezdett előadásait ״Képek a zsidó történetből“ (Zsidó gondolkodók) címen. 1923.11.11- Scheiber Lajos dr. tartott előadást vallási témában.

1923. december 2-án dr. Kohlbuch Bertalan, a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet tanára előadást tartott “A zsidóság vallásos élete a hasmoneusok korában“ címmel.

1923.12.29-én Freund Dezső műépítész tizenhárom éves Tibor fia (szül.1910.12.29) járult először a Tóra elé. ״Vesd le saruidat, mert szent az a hely, ahol állasz.“ Ezzel a szentírási idézettel kezdte dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi felavató beszédét, melyben rámutatott arra a kiváló szerencsére, melynek a fiú apja részese, akinek megadatott, hogy a ritka tehetsége és saját szorgos munkája nyomán létesült szép istenházában avathatja fel gyermekét. A templo- mot színültig megtöltő rokonok, barátok és tisztelők nagy seregét rendkívül lebilincselte a közvetlen melegség és az avatóbeszéd. A tóraolvasás alatt több milliót adományoztak a különböző zsidó jótékonysági intézmények javára. Freund Dezső egymaga közel kétmilliót ajánlott fel templomépítkezési célokra.

1924.

1924.01.05-én írta az Egyenlőség: “A VIII. ker. körzet templomát átvette a hitközség. A józsefvárosi zsidók öröme és büszkesége a Nagyfuvaros-utca 4. számú házban levő templom. A négyemeletes házat a templomkörzet szervezte meg, a templomot a körzet építette meg és az elmúlt szombaton a templomkörzet a házat és a templomot átadta a hitközség tulajdonába. A Mincha-ima végeztével a templomkörzet elnöksége, elöljárói, választmánya és az egész templomi közönség a rabbikkal együtt dr. Hajdu Marcell körzeti elnök vezetésével bevonult a templom tágas, szép előcsarnokába, ahol salos-szudósz várta a hittestvéreket. A zsúfolásig megtelt teremben megjelent dr. Lederer Sándor hitközségi elnök is, aki a hívek kitörő lelkesedése közben foglalta el a két rabbi között a főhelyet. Az asztali kezdő imát Rosenberg Ármin rabbi mondta, majd dr. Hajdu Marcell körzeti elnök adta át a házat és a templomot, a körzetnek eme rendkívüli alkotását a pesti izr. hitközség elnökének, szent zálogául annak, hogy a körzet mennyire egynek érzi magát a központtal és annak bizonyságaként, hogy amidőn a körzet alkot és teremt, az anyahitközség, számára teremti és alkotja. Beszéde során felolvasta a pesti izr. hitközség elöljáróságának levelét, amelyben meleg köszönetét és elismerését fejezte ki a VIII.ker. templomkörzet híveinek és vezetőségének. Végezetül hálás szeretettel köszöntötte körzete nevében dr. Lederer Sándor hitközségi elnököt, a templomkörzetek megalkotóját. Végül Dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi üdvözölte Lederer elnököt, kit percekig ünnepeltek”.

1924.02.19-én elhunyt dr. Adler Illés főrabbi. Február 21-én temették 54 éves korában. “Dr. Lederer Sándor hitközségi elnök, Fleischmann Sándor, dr. Ostern Lipót, Rosenberg J. Lipót, Ungár Ármin templomelöljáró, dr. Endrei Simon, a Chevra Kadisa főtitkára, az elhunyt testvéröccse dr. Adler Ignác gyulai főrabbi, fia dr. Adler Sándor orvos, vejei Kovács Arthur igazgató és Lévai Jenő, sógorai dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi, Mandl Sámuel rabbi és dr. Vajda Zsigmond orvos hozták vállaikon. A szomorú szertartási aktust dr. Hevesi Simon főrabbi, Feldmann Mózes, Herschkovits József, Rosenberg Ármin és dr. Weisz Miksa rabbik, Abrahamsohn Manó főkántor irányították”.

Sajó József és neje február 24-én ünnepelték boldog házasságuk ötven éves fordulóját az Emberbarát templomban, ahol ez alkalommal összegyűltek gyermekeik, unokáik, jó barátaik és meleg ovációban részesítették a jubilánsokat. Előző szombaton Sajó József és gyermekei a templomban a Tóra elé járultak és mintegy négymillió koronát adományoztak jótékony célokra. A jubilánsok este vendégekül látták jó barátaikat, akiknek nevében Klinger Leó templomi elöljáró meleg szavakkal köszöntötte az aranylakodalmas párt.

1924.03.30. A VIII. kerületi templomkörzet Nagyfuvaros-utcai templomában vasárnap délután megkapó istentisztelet keretében áldoztak dr. Adler Illés emlékének. Dr. Schreiber Lajos körzeti rabbi, az elhunyt sógora méltatta a nagy főpap egyéniségét, érdemeit és a nagy veszteséget, mely halálával a magyar zsidóságot érte. Szem nem maradt szárazon a megható beszéd tartama alatt. Az énekrészeket Spitzer főkántor látta el mély hatássál.

1924.04.05. “A józsefvárosi templomkörzet Emberbarát templomában Zajin Adar gyászistentisztelet volt, melyen a héber gyászbeszédet Rosenberg H. Ármin rabbi mondta, a vacsorán, amelyet Ungar Adolf templomi elöljáró rendezett, a Józsefváros zsidóságának színe-java megjelent. A háziasszonyi teendőket Zimmermann Dezsőné, Ungár Adolfné, özv. Widder Józsefné és Klinger Leóné látták el. Majd dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi mondott gyászbeszédet dr. Adler Illés főrabbi emlékére. Ezután dr. Hajdu Marcell körzeti elnök emlékezett meg mindazokról, akiknek az Emberbarát-templom és a körzet vezetősége közötti igaz zsidó összetartás köszönhető. Felszólaltak még Weisz Márk, dr. Körmöczi Zoltán, Zimmermann Dezső, dr. Lasz Samu, Klinger Leó és Weisz Jenő, aki szintén meleg szavakkal emlékezett meg dr. Adler Illés főrabbiról és indítványozta, hogy új alap létesíttessék, amelynek évi kamataiból a józsefvárosi özvegyek és árvák segíttessenek néhai dr. Adler Illés főrabbi halálának évfordulóján. Az azonnal felajánlott összegek túlhaladták az 5 millió koronát. Á gyűjtést folytatták, minthogy 50 millió koronára óhajtották kiegészíteni. Ugyanekkor a templomkörzet templomában rendezendő Széder-est megtartására is gyűjtöttek“.

A VIII. ker. templomkörzet április 6-án tartotta meg évi közgyűlését. Előterjesztésre került, hogy meg kell építeni Józsefváros új (!) Nagy templomát. Zimmermann Dezső gazdasági elöljáró bemutatta az évi zárószámadást és költségelőirányzatot. A közgyűlés Weiner Samu pénzügyi elöljáró lemondásával megüresedett tisztségre Braun Illést pénzügyi elöljáróvá választotta. Weisz Márk a szertartási vezető és Dr. Körmöczi Zoltán, az oktatásügyi ügyosztály elnöke is beszámoltak működésükről. Megoldásra várt két iskolai osztály elhelyezése. Zimmermann Dezső, a közjótékonysági ügyosztály vezetője beszámolt a jótékonysági intézményeik áldásos és sikeres működéséről, különösen a ״peszachi akcióról“. Kiemelte a körzet jótékonysági ügyosztálya vezetőségének összes tágját élükön Kohn Sámuel, Bienenstock Vilmos, Widmann Izrael, Weisz Jenő, a Józsefvárosi imaház alelnöke, Steiner Mór, Winkler lgnác, Burger Miksa, Pauker Lipól és Schwarcz Dániel, valamint a Józsefvárosi Nőegylet elnökségét: Hajdú Jenőné, Sebestyén Miksáné, Zimmermann Dezsöné és Weisz Samuné. A jól megszervezett jótékonysági akció gondoskodott a gyermekágyas asszonyok segélyben részesítéséről, a szegény betegek ingyenes orvosi kezeléséről és gyógyszerekkel való ellátásáról. A jótékonysági ügyosztály orvosi csoport tagjai Dr. Balkányi Vilmos, dr. Földes Zsigmond és dr. Weinberger Lipót voltak, az ingyen gyógyszereket dr. Czukor László gyógyszerész bocsátotta rendelkezésre. Fischer Zsigmond, Weisz Mór, Szekeres Jenő, Fischer Hermann, dr. Czukor László a jótékonysági ügyosztályt egész éven át nagy és értékes adományokkal látták el. Dr. Vajda Mihály, a kulturális ügyosztály elnöke, Gerstl Emánuel, a Talmud Thóra és Kohn Sámuel, a Machziké Tóra fáradhatatlan elnökei is beszámoltak évi működésűkről. Felszólaltak még Ungár Adolf, Weisz Jenő, dr. Balkány Vilmos, Klinger Leó és Goldner Izrael. Dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi indítványára néhai dr. Adler Illés főrabbi emlékének megörökítésére elhatározták, hogy az Adler Illés alapból a józsefvárosi szegény, megöregedett hittestvérek részére lábadozó otthon létesíttessék. A gyűjtést e nemes cél mielőbbi elérése érdekében tovább folyt. Végül a jesivák ügyének felkarolása érdekében történt még felszólalás, amelyet a tagok lelkesen fogadtak, elhatározták, hogy a jesivák támogatására a körzet többi templomaihoz is felhívást intéznek.

1924.07.12- A pesti VIII. ker. templomkörzetben működő”״Machziké Tóra” egyesület élén Kohn Sámuellel,  Schwarcz Dániellel, Pauker Lipóttal és Ébner Izsákkal közösen 80-100 kötetnyi új könyvtárat varázsolt a semmiből. Rosenberg Armin rabbi klasszikus héber nyelvezetű imában mondott hálát I-nek ezért a napért. Majd dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi, Hajdu Marcell körzeti elnök és Feldmann Mózes, a pesti izr. hitközség rabbisági elnöke köszöntötte a VIII. kerületi zsidóságot a vallásos mozgalmak élén.

1928.

Dr. Lederer Sándor hitközségi elnök halálát követően a Pesti Izraelita Hitközségen belül kemény választási küzdelem folyt. 1928. február 27-én választották meg a 140 képviselőtestületi tagot és 50 képviselő­testületi póttagot. Két tábor csapott össze: a “Régi Hitközségi Párt” Ehrlich G. Gusztáv vezetésével, és a Sándor Pál, Glückstal Samu és Hajdu Marcell vezette “Új Hitközségi és Hagyományhű Párt”. A leadott 7 007 szavazatból 6669 az Új Párt listájára szavazott, 338 pedig a Régi Párt listájára.

1928.03.03. “A józsefvárosi templomkörzet Emberbarát-temploma a józsefvárosi izraelita nőegylet Aggteleky-utcai népkonyha helyiségében Zájin Adar-lakomát rendezett. Mintegy 200-an vettek részt a szép ünnepségen. Az asztalfőn dr. Hajdú Marcell, Zimmermann Dezső, Körmöczi Zoltán, Rosenberg Ármin rabbi, dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi, dr. Klein Ábrahám rabbi-hitoktató és Weisz Márk körzeti h.elnök foglaltak helyet. Rosenberg Ármin rabbi után dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi, majd Weisz Márk körzeti h. elnök, dr. Klein Ábrahám szólaltak fel. Ezután dr. Hajdú Marcell emelkedett szólásra, akit tüntető ovációval üdvözöltek abból az alkalomból, hogy a vasárnapi hitközségi választás után először jelent meg hívei körében. Hosszantartó lelkes éljenzés hangzott Hajdú Marcell beszédére és utána még dr.Körmöczi Zoltán, dr. Csergő Hugó, Zimmermann Dezső, Klinger Leó, Rosenberg I. Lipót, mondtak nagy tetszéssel fogadott beszédeket. A templomkörzet kántora gyönyörű vallásos dalok előadásával emelte az est megható szép hangulatát s éjfélre járt az idő, amikor az asztali ima elmondásával véget ért Józsefváros Zajin Adar ünnepe”. Az ünnepséget Ungár Adolf és Ébner Izsák templom-elöljárók szervezték. Az ízletes lakomát Ungár Adolfné, Benedek Dezsőné és Reisz Samuné készíteték.

A JózsefvárosiImaház (Erdélyi utca 19.) Józsefváros egyik legrégibb és legnagyobb imaháza is megülte a Zájin Ádárt. Dr. Liebermann Manó rabbi heszpedje után a közönség a templom melletti Talmud Tóra helyiségébe vonult, ahol a ״Szeretet“ nőegylet tagjai által készített lakomához ültek. Késő estig voltak együtt és a divré-tórában, valamint a hagyományos énekekben gyönyörködve élvezték a ״má tóv umá nőim seveszáchim gám jochád״ örömeit. Az imaház-egyesület március 4-én tartotta meg tisztújító közgyűlését, díszelnök lelt Guttmann Ignác, elnök Weisz Mór, társelnökök Goldner Zsígmond, Steiner Samu, alelnökök Weinstein Adolf, Deutsch Izidor, Weisz Ármin.

1928. március 8-án megválasztották a pesti izrae­lita hitközség új vezetőségét, 11 elöljáróját és 36 választmányi tágját. Titkos szavazással Ka­szab Aladárt választották meg a hitközség elnökévé, helyettes elnö­kévé pedig dr. Glücksthal Samu felsőházi tagot és dr. Hajdu Mar­cell elöljárót.

A Józsefvárosi Izr. Nőegylet dr. Hajdu Marcellné elnökasszony vezetésével a népkonyha javára március 1l-én műsoros kultúrdélutánt rendezett a Facsarnok termeiben (Mária Valéria u. 12. szám alatt). A megnyitót dr. Hevesi Simon vezető főrabbi tartotta. Dr. Szedő Miklós operaáriákat adott elő, Gárdos Margit táncművésznő Erdőssy László zongora kíséretével szerepelt. Popper Dávid műveiből Horváth László gordonkaművész Bartal László zongoraművész kíséretével adott elő. Dr. Bánóczi Dezső színművész, a Király Színház tagja szavalt. Schick Lilly zongoraművésznő és Zimmermann Franciska Mozart koncertet adtak elő két zongorán. Dr. Szabolcsi Lajos, az Egyenlőség főszerkesztője olvasta fel egyik novelláját, amelyben emléket állított Simon mainzi rabbinak. Műsor után tánc volt záróráig. A kultúrdélután kétezer pengőt hozott a nőegylet népkonyhája. A hitközségi képviselő testület választmány és elöljáróság újjáalakulásával sor került a templomkörzetek vezetőségének újjáalakítására is. Változás csak a VIII. és IX. kerületi templom körzetekben volt várható, amelyek elnökei dr. Hajdu Marcell és dr. Zahler Emil a hitközség elöljáróságában lettek megválasztva. A hitközség elöljáróságában az a felfogás kerekedett felül, hogy az elöljárói tisztség inkompatibilis a körzeti elnökséggel, dr. Hajdu Marcell a VIII. ker. és dr. Zahler Emil a IX. ker. templomkörzet elnökségéről lemondtak. A VIII. kerületi templomkörzet bizalma ismét Weisz Márk elnökhelyettes felé fordult, aki Hajdu Marcell elnöksége alatt is élénk tevékenységet fejtett ki a körzet vallásos intézményeinek fejlesztése és erősítése terén.

A VIII. ker. templomkörzet újonnan megalakult választmánya április 22-én tartotta tisztújító közgyűlését. Dr. Hajdu Marcellt, a Pesti ízr. Hitközség elnökhelyettesét, a VIII. kerületi templomkörzet megalapítóját a körzet örökös tiszteletbeli elnökévé választották. A körzet elnöke Weisz Márk, alelnökök dr. Körmöczy Zoltán, Wertheimer Lajos és Zimmermann Dezső lettek, akik egyben a bizottságok elnökei is. Előadóknak dr. Gerencsér Miksát, Sarbó Vilmost, dr. Várkonyi Gyulát és Ungár Adolfot, titkároknak dr. Burger Dénest, Erdős Viktort és Gosztonyi Gyulát választolták meg, majd megalakították a különböző bizottságokat. Weisz Márk indítványára elhatározták, hogy dr. Hajdu Marcell örökös tiszteletbeli elnök arcképét megfestetik a templomkörzet tanácsterme számára. Az elnök egyben hálás elismerését és az egész templomkörzet köszönetét tolmácsolta Klinger Leónak, aki hosszú, érdemes munka után előrehaladott korára való tekintettel felmentését kérte a templomkörzet elöljárói tiszte alól. Zimmermann Dezső, dr. Scheiber Lajos körzeti rabbi és Halász Ignác hozzászólása után az ülés lelkes hangulatban ért véget.

1928. áprilisában központi elöljárók lettek a nagyfuvaros-utcai templomból Schwacz Bernát, Ungár Adolf, Wertheimer Soma és Ébner Izsák.

A Magyar Cionista Szövetség VIII. kerületi csoportja május 5-én kitűnően sikerült estélyt rendezett a nagyfuvaros-utcai templomkörzet külön termében, amelyen a körzet több hitközségi elöljárója is megjelent. Dr. Klein Ábrahám rabbi tartott előadást a cionizmusról. Dr. Osztern Lipót, a Cionista Szövetség elnöke és dr. Izsák Ede, a VIII. kerületi csoport elnöke köszönték meg a kiváló előadást.

A VIII. kerületi templomkörzet választmánya június 7-én ülést tartott Weisz Márk elnöklésével. Schwartz Ignác indítványára a választmány elhatározta, hogy előterjesztéssel fordul a hitközség elöljáróságához, hogy a Kálvária-tér-Baross utca-Práter utca-Kisfaludy utca területen lakók részére sürgősen kóser mészárszéket állítson fel. Zimmermann Dezső körzeti alelnök beszámolt a körzet karitatív munkásságáról. Köszönetet mondott dr. Kőrmöczi Zoltán körzeti alelnök, főorvosnak, dr. Gelencsér Miksa egészségügyi tanácsosnak, dr. Balkányl Vilmos, dr. Földes Zsigmond, dr. Fischer Sándor, dr. Heks Márton, dr. Preisach Kornél, dr. Várkonyi Gyula, dr. Weinberger Lipót orvosoknak, Cukor, Négele, Vende és Maurer gyógyszertár-tulajdonosoknak, akik önzetlen nemes munkájukkal és anyagi áldozatokkal lehetővé tették a beteg szegények orvosi kezelését és gyógyszerekkel való ellátását. Dr. Burger Dénes, dr. Messinger Hugó és dr. Riegler Bernát ügyvédek számos esetben látták el szegényeink jogvédelmét. Dr. Kőrmöczi Zoltán körzeti alelnök beszámolt az oktatásügyi osztály és az iskolaszék működésiéről. A józsefvárosi körzet kezdeményezésére nyílt meg nyilvános joggal a Pesti Izr. Hitközség egyéves női kereskedelmi tanfolyama, a körzetben működő fiú-, leányiskola és óvoda szép eredménnyel működött. Igen szükségessé vált ezen intézmények végleges és megfelelő elhelyezése. Áron Dezső a tanoncotthon elöljárója számol be ezután a tanoncotthon működéséről, majd Wertheimer Lajos körzeti alelnök terjesztette elő a pénztári jelentést. A választmány nagy örömmel vette tudomásul a józsefvárosi új templom (!) és iskola, illetve kultúrház mielőbbi megépítésére elindított mozgalmat és felhatalmazta az elöljáróságot annak teljes erővel való folytatására.

Októberben a Magyar Cionista Szövetség VIII. ker. csoportja a nagyfuvaros-utcai templom különtermében dr. Izsák Ede elnök vezetésével tartott teadélutánt. Az Intéző Bizottság képviseletében megjelent dr. Schönfeld József. Lantos Béla és Ziement Imre szavalatai után, Liebermann Manó rabbi előadása következett. Spitzer Jakab és Steiner kántorok, valamint Spitzer kántor kisfiának művészi éneke szórakoztatták a közönséget.

1929.

1929.01.13. A Józsefvárosi Izraelita Nőegylet, amely népkonyhájában naponta kétszáz szegényt étkeztetett, nagyszabású gyermek felruházó akciót bo­nyolított le a kerületben és ez akció kere­tében háromszázötven szegény gyermeket látott el mérték szerint készült ruhával, ci­pővel, télikabáttal és alsóruhaneművel. A Nőegylet elnökasszonya Hajdu Marcellné Zimmermann Dezsőné alelnöknővel és Sebestyén Melinda titkár­nővel csendben, minden ünnepség nélkül bonyolították le ezt a szép gyermekfelruházási akciót. Ábrahám Sándorné, Benedek De­zsőné, Berkovits Ignácné, dr. Fischer Jenőné, Friedmann Ignácné, Fodor Lászlóné, Gárdos Józsefné, Kohn I. Gyuláné, Pauker Lipótné, dr.Riegler Bernátné, Román Ernőné, Róth Szigfridné, Salamon Antalné, Singer Béláné, dr.Scheiber Lajosné, Schmiedek Miksáné, Szántó Adolfné, Ungár Adolfné, Weinmann Ignácné, Weisz Márkné, Weisz Mórné, özv. Weisz Samuné is közreműködtek az akcióban.

Kaszab Aladár

1929. március 15-én, péntek reggel 61 éves korában váratlanul elhunyt Kaszab Aladár a Pesti Izr. Hitközség elnöke. Temetése vasárnap a Dohány utcai templomból indult. A zsúfolt templomban Hevesi Simon vezető főrabbi búcsúztatta az elhunyt elnököt, majd Lineczky Bernát főkántor gyászéneke után a templom főbejáratánál Glücksthal alelnök mondott búcsúbeszédet. Hatalmas tömeg kísérte végig a Rákóczi úton a Kerepesi úti temetőbe, ahol Abrahamsohn Manó főkántor éneke után Hevesi Simon mondott megható imát. Kohner Adolf báró az Országos Izr. Iroda, Arányi Ignác a Chevra nevében búcsúzott a halottól. Kaszab Aladár kedvenc intézményének, a siketnémák intézetének neveltjei mondták el a Kaddis imát.

A pesti izr. bitközség VIII. ker. templomkörzet elöljáró­sága március 17-én a VIII., Aggteleki utca 2/a. alatt, a Józsefvárosi Izr. Nőegylet helyiségében évadzáró kultúrelőadást rendezett. A megnyitó beszédet dr. Grauer Vilmos, a pesti izr. hitköz­ség elöljárója mondta. Derű szárnyán címmel szabad­ előadást tartott dr. Hajdú Miklós, a pesti Izr. hitközség elöljárója. Kádár Anna előadó művésznő szavalatokkal működött közre.

Glückstahl Samu búcsúbeszéde a Dohány templom előtt

A május 28-án tartott értekezleten Székely Ferenc, Wertheimer Adolf, Vida Jenő, Stern Samu, báró Kohner Adolf, Nagy An­dor, Hajdu Marcell és Frey Kálmán arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mielőbb legyen elnöke a Pesti Hitközségnek. Ezzel a felfogással szem­ben Sándor Pál, Vészi József, Dési Géza, Vértes Emil, Fábián Béla és budai Goldberger Leó az elnökválasz­tás elhalasztása mellett kardoskodtak. Nagy Andor Glückstahl Samu felhatalmazása alap­ján bejelentette, hogy Glückstahl Samu nem vállalja az elnökjelöltsé­get, mert nem látja maga mellett megnyilatkozni az egyhangú bizal­mat. Erre dr. Glückstahl Samu hívei, báró Kohner Adolf, Vida Jenő, Stern Samu, Frey Kálmán, Kecskeméti Adolf, majd Nagy Andor és dr. Hajdu Marcell is felajánlották lemondásukat. Kaszab Aladár halála után felerősödött a status quo ante hitközség elismerését sürgető mozgalom. Hevesi Simon budapesti vezető főrabbit azért nem választották meg felsőházi taggá Löw Immánuellel szemben, mert Löw, bár nem ortodox, de köztudomásúlag erősen hagyományhű fel­fogású volt. A budapesti ortodox hitközség egyetlen tagot sem vesztett volna el a status quo ante hitközség megalakulásával, a neológ hitközségből pedig a tagok legfeljebb három-negyedrésze vonult volna ki és a megmaradt negyed még mindig olyan erős volt, hogy szilár­dan tudta tartani a hitközséget. Ugyanekkor engedélyezte a kormány az első status quo-hitközség megalakítását Debrecenben.

1929.11.10. Kerekes Ferenc mérnök november 10-én kötött házasságot a Nagyfuvaros-utcai izrae­lita templomban Schwartz Béla és neje leányá­val, Erzsikével. Novemberben a Pesti Hitközség elöljárósága végül Stern Samu udv. tanácsost jelölte az elnöki tisztségre, aki a hitközségi számvevőség elnöke volt, de nem volt választott tagja a képviselőtestületnek. Ezért szükségessé vált a választási alapszabályok módosítása. Végül a jelenlévő 212 képviselő közül 209-en megszavazták az alapszabályok módosítást.

1929.12.02-Stern Samu udvari tanácsost nagy lelkesedéssel egyhangúlag elnökké választották 195 szavazattal. Dr. Hevesi Simon üdvözlő beszéde után I-en áldását kérte az új elnökre. Elnök-helyettesek ismét dr. Glücksthal Samu és dr. Hajdú Marcell lettek. Stern Samu első elnöki beszédében egyetértést és egységet hirdetet, hangsúlyozva, hogy hitéleti okból nincs szükség semmilyen új hitközségre. Kijelentette, hogy Magyarországon minden polgár egyenlő jogát kell biztosítani, a politikát ki kell zárni a hitközségből, végül a magyar Hiszekeggyel fejezte be elnöki programbeszédét.