FREUND DEZSŐ mérnök-építész 1884.05.10-én született Budapesten. Édesapjának, a pozsonyi születésű Freund Jónásnak fényképészeti műterme volt a Dohány utca 10-ben és a Síp utca 10-ben (ezek egymás átjáró házai voltak), felesége Bergmann Fanny volt és 11 gyermekük született. Freund Dezső nem sokkal diplomaszerzését követően önállósult majd megnősült, egy budapesti nagykereskedő, Hőnig Antal lányát, Margitot (1885-1955) vette feleségül a Dohány utcai zsinagógában 1910-ben. A fővárosban és vidéken a mai napig állnak általa és társaival együtt tervezett házai. Az Iparművészeti Múzeum által 2014-ben kiválasztott 60 legfontosabb hazai szecessziós épület közé a Nyár utcai Freund-épület is bekerült. 1913-ban a Freund-család a belvárosi Bálvány (Október 6.) utca 13-ba költözött, majd az 1920-as évektől Freundék a józsefvárosi Rákóczi tér 10-ben éltek és az iroda címe is ez lett. Nem csak bérházak, de ipari építmények is őrzik nevét. Az első világháborúban ún. népfelkelő hadnagyként vett részt, az olasz fronton harcolt, kitüntetéssel szerelt le, majd a MÁV magánépítési osztályán kezdett dolgozni. A kommün idején Bécsbe szökött
1920-ban Budapest törvényhatósági bizottsági tag lett, 5 évig látta el feladatát a Nemzeti Demokrata Párt tagjaként. Freund Dezső műépítészi tevékenysége mellett szakpolitikusként is jelentős szerepet töltött be a két világháború közti fővárosi életben.
Tibor fia 1910-ben született és édesapja pályáját választotta. 1911-ben született leánya, Gizella, aki csupán 20 évet élt. Az 1930-as évek közepén Freund Dezső és fia közös irodát nyitott a József körút 55-ben, amelyet a Margit krt. 13-ba, egy Freund által tervezett házba költöztettek. Első munkáik egyike volt 1934-ben a Király és a Nagymező utca sarkán álló Gólya áruház átalakítása.
1944-ben Freund Dezső az Oswald-családnál bujkált és nekik köszönhette a túlélést. Oswald Gizellát a háború után el is vette feleségül – miután elvált Hőnig Margittól. Gizella haláláig maradt társa. Még egy szegény Oswald-rokont is a nevére vett és taníttatott. Freund Dezső tervei alapján rendbe hozták a háború alatt megsérült Podmaniczky út 45. alatti épületet, a szabadkőműves Szimbolikus Nagypáholy otthonát, melyet a Nemzeti Parasztpárt adott vissza eredeti tulajdonosuknak. 1945-től szabadkőműves páholytag volt, a szabadkőműves Keletbe még 1949-ben is publikált. 1948-ban Freund Dezsőt bírósági építész szakértőnek nevezték ki a fővárosi törvényszékhez. 1950-től az újonnan alakult Városépítési Tervező Irodának (VÁTERV), a VÁTI elődjének a munkatársa lett. Freund Dezső 1960.02.18-án hunyt el Budapesten. Hamvait a Farkasréti zsidó temető őrzi.
Fia, Freund Tibor 1938-ban a Szabolcs utcai kórház nőgyógyászati és sebészeti szárnyát tervezte Róth Zsigmonddal. Ekkor házasságot kötött a kaposvári születésű Horvát Borbálával (1915-1962), és a vészjósló idők közeledtével 1940-ben elhagyták az országot. Iránba
költöztek, Teheránban az Arany Mecset karbantartásáért felelős építész lett. Képzőművészeti stúdiót nyitott, majd kivitelező mérnöke lett a neoklasszicista stílusú Igazságügyi Palota építésének. Teheránban született egyetlen gyermeke, a mérnöki diplomát szerző, de korán elhunyt Alexander Freund (1943-1987). 1947-ben Freund Tibor – Barát Tiborként – visszatért Teheránból Budapestre. Újra együtt kezdett dolgozni édesapjával a Margit körút 13 alatti irodában. Azonban az államosítás, a szovjet típusú hazai tervezőintézeti rendszer Freund Tibort immár másodszor is arra késztette, hogy külföldön keresse a boldogulást. Izraelben élt négy évet, majd 1953-tól következett New York, az utolsó állomás.
Freund Tibor – immáron festőművészként – az 1950-es évek végére komoly hírnevet szerzett magának az Egyesült Államokban. Festészetére, melyet az op-art vonulathoz lehet sorolni, leginkább Moholy-Nagy László művészete és művészetelmélete hatott. Freund egyfajta illúziót akart nyújtani az ún. Motion Painting–gel, mozgásban lévő képeivel. New Yorkban Freund Tibor egyre népszerűbb művésszé vált. Hat önálló kiállítása volt az amerikai nagyvárosban az 1960-1970-es években. Tagja lett az AIA (American Institute of Architects) New York-i szervezetének. 1962-ben elnyerte a londoni Royal Society of Arts ösztöndíját. New York Queens negyedének Jackson Heights kerületében vett lakást és ott élt haláláig. Közben 1962-ben elvesztette feleségét és 1987-ben fiát is. Több amerikai közintézmény őrzi Freund Tibor képeit, falfestményei megtalálhatók amerikai iskolák falain. A világ jelentős aukciósházainak katalógusaiban szerepelnek művei. Freund Tibort 2007-ben New Yorkban temették.
