Rosenberg Zvi Hersh (Hirsh) rabbi (szül.1860, Tarcal), egész fiatalon, 1875-ben apja, Mordechai Rosenberg tarcali rabbi halálát követően lett Tarcal majd Bater (Bátor?) rabbija. Több néven említik: Rosenberg J. H., Rosenberg Herman, Rosenberg I.H., Rosenberg H.Ármin, Rosenberg Hers. A szikszói jesiva elvégzése után a világhírű Máhárám Schück huszti rabbi tanítványa volt. Öt évvel fiatalabb öccse, Shaul ben rabbi Mordechai Rosenbergel (1865-1939) egyetemben a liszkai és a belzi rebbe Yissachar Dov követői voltak. Anyai nagyapjuk Weisz Salamon nyírbátori melamed volt. Édesanyjuk Weisz Cili Rosenberg Mordechaj rabbi halála után feleségül ment Naftali Hercka Silberman újfehértói rabbihoz. Cecilia 1899. november 5-én halt meg Újfehértón, 68 éves korában. Rosenberg Sault 1902-ben választották meg újfehértói rabbinak, aki eddig Makón élt, de nem volt hivatalban. Valószínűleg innen eredt ismeretségük a makói Gombó családdal, mindketten Gombó lányt vettek feleségül. Rosenberg Shaul mint újfehértói rabbi az 1930-as években a magyarországi orthodoxia ismert és befolyásos személyisége volt. Fennmaradt írásait a „Chemdat Shaul” című könyv két kötetében nyomtatták (Jeruzsálem, 1969 és 1984). Egyik fia, Amram Rosenberg rabbi 1940-ben apját követte az újfehértói rabbiszékben, és 1944-ben a holokausztban vesztette életét.
A nyírbátori hitközség a szakadás után status quo maradt, de kivált egy csoport, amelyik az ortodox hitközséget megalapította. Rosenberg Zvi Hersh (a továbbiakban Rosenberg Ármin vagy Herman) az 1880-as években valószínűleg itt, édesanyja és anyai nagyapja szülőhelyén, Nyírbátorban volt rabbi. 1881-ben kötött házasságot Makón Gombó Reginával, első gyermekük is ott született. 1888. novemberébenmegkapó beszédében ecsetelte az épített zsinagóga szükségességét, mikor felavatták a közadakozásból épült új nyírbátori ortodox imaházat.
Az 1890-es évek elején Rosenberg Ármin az Első Józsefvárosi Emberbarát Egylet rabbija lett.
A pesti hitközségnél „a néhai Brill Sámuel Lőb rabbi elhalálozása folytán, aki 1874-től a rabbisági elnöke volt- megüresedett rabbiszék betöltése végett több rabbinikus tekintéllyel léptek érintkezésbe, de végleges megállapodásra nem jutottak. A legsürgősebb szertartási ügyek ellátására 1898. június havától kezdve Rosenberg Ármin rabbit alkalmazták, megbízván őt egyszersmind azzal, hogy a Ferencvárosi- és Józsefvárosi hitfelek vallásos ügyeit is szolgálja”.
1900-ban Rosenberg Ármin rabbi a VIII., Újvásár tér 3.sz. alatt, majd 1901-től haláláig a Bérkocsis és Kender (Aurora) utcák sarkán álló épületben élt családjával (ma Auróra u.7.). A konzervatív zsidóság elismerte tiszteletet parancsoló kiváló tudását. A pesti izr. hitközség kásrusz ügyeinek intézője és a chevra kadisa talmudistája volt. Rosenberg Ármin rabbit a környéken csodarabbiként tisztelték, sokan jártak hozzá tanácsért.
A pesti hitközség 1910. februárjában szűntette meg a IX. kerületi Rádai-utcai zsidó imaházat abban a reményben, hogy nemsokára megnyithatja a Tűzoltó/Páva utcák sarkán az újat (végül 1924-ben avatták fel). Az alkalmi szónok a hitközség elöljárósága nevében Rosenberg Ármin volt. 1910. októberében, mikor Fischer József dr. először vetette fel egy új VIII. kerületi nagyméretű zsinagóga építésének szükségességét, az elképzelést Hevesi Simon dr. rabbi mellett Rosenberg Ármin rabbi is támogatta. 1913-ban mint az Országos ízr. Közművelődési Egyesület tagja Rosenberg rabbi az előző évekhez hasonlóan indítványozta, hogy Lehman mainzi rabbi munkáit magyar nyelvre fordítsák le, de javaslatát ismét az igazgatósághoz utalták.
1917.03.14-én „Rosenberg Ármin, az ismert tudós és jámbor Józsefvárosi rabbi neje, szül. Gombó Regina, életének 53. évében, boldog házasságának 36. évében rövid szenvedés után a bécsi Fürth szanatóriumban elhunyt. Istenfélő, jótékony életű, meleg jámborságú, példás zsidó asszony volt. Nagy részvét mellett, férje, tisztelői és barátai nagy sokaságai megjelenésével temették el a rákoskeresztúri izr. temetőben szerdán délután. Az egri és a híres újfehértói rabbi, Rosenberg Saul, ki az elhunytban sógornőjét vesztette, megkapó módon, a hallgatóságot könnyekre fakasztva búcsúztatták”. Rosenberg Ármin második felesége, aki szintén özvegyen házasodott, Weinberger Hermann margittai gáon unokája, Weinberger Matild volt.
1917. decemberében ünnepelte fennállásának 50. éves jubileumát az Első Emberbarát Jótékony Egylet a Szilágyi utcai templomban. Az ünnepélyt istentisztelettel kezdődött, mely után Rosenberg Ármin rabbi tartott beszédet.
1920. Zajin adar alkalmából ünnepi istentisztelet volt az ״Emberbarát“ egyesület imaházában, melyen a pesti izr. hitközség küldöttsége is megjelent Léderer Sándor dr. vezetésével. Az ünnepi beszédet a kiváló tudós Rosenberg Ármin rabbi tartotta. 1920. májusában a Rombach-utcai templom siur-előadását Rosenberg Armin rabbi tartotta meg. A tudós pap ősi szokás szerint a heti szidrát, midrásokkal s a pereket magyarázta, talmudi halachikus fejtegetésekkel ״együtt mélyenjáró, szellemes és nagy zsidó tudással áthatott előadása magával ragadta a templomi közönséget.
1920. októberében a hitközségi nagy kasrusz-bizottság ülésén dr. Léderer Sándor elnökhelyettes, szertartási elöljáró bemutatta a bizottságnak Rosenberg Ármin kasrusz-rabbit, azon meggyőződésének adva kifejezést, hogy ezen új intézmény minden irányban meg fog felelni fontos céljának és a rabbiság támogatásával megvalósul azon törekvésünk, hogy a Pesti Izr. Hitközség nemcsak humanitárius intézményeiben, hanem kasrusz tekintetében is követendő mintául fog szolgálni. „1920. decemberében az Emberbarát templomegylet Talmud-thóra-iskolája Chanuka-ünnepélyt tartott nagyszámú közönség jelenlétében. Közreműködtek Rosenberg J. H., dr. Scheiber Lajos és Klein Jenő rabbik. A gyermekek szavaltak, az énekszámokat a Tálmud-thóra-iskola énekkara látta el Stein Izrael kántor vezetésével”.
1922.őszén a Nagyfuvaros utcai zsinagóga ünnepélyes felavatása előzetes terveiben még az szerepelt, hogy Rosenberg Ármin rabbi fogja az új templom örökmécsesét meggyújtani, de a szeptember 17-i avatás során végül Weisz Márk, az Emberbarát-egyesület elnöke gyújtotta meg az örökmécsest. Rosenberg I. H. rabbi ezen alkalomból az egyik tórát vitte át a Szilágyi utcából a Nagyfuvarosba. Ekkor határozták el, hogy az új zsinagóga hivatalos neve a „Pesti Izr. Hitközség Emberbarát temploma” lesz.
Az elkövetkező években Rosenberg Ármin a Nagyfuvarosban Scheiber Lajos körzeti rabbival együttesen irányították a templom vallási életét. Halála életének 77-ik évében tüdőembólia miatt1936. szeptember 6-án reggel fél 7-kor következett be az Amerikai út 55-ben. Keddi napon temették. Jarcájtja Elul hó 19-én van.
Rosenberg Ármin rabbi öt gyermekéről van tudomásunk. Karolin (héber neve Krászel, szül.1882.02.21.), Salamon (Ráby Simon néven ismert újságíró, színpadi szerző), Szerén (szül.1893.11.21), J.Lipót, és Béla (szül.1901.10.25). Rosenberg rabbi második feleségének Weinberger Matildnak két fiáról és egy lányáról tudhatunk. Utóbbi, Klein Berta 1926-ban házasodott Károly (Kohn) Leóval. Mindketten a vészkorszak áldozatai lettek.
Rosenberg Karolin 1902-ben kötött házasságot Weinberger Mórral (szül.1877.,Avasújfalu, Szatmár megye, fuvaros). Fiúk Weinberger (Vas) Zoltán (1903.03.30-1953.08.13) kommunista politikus, író, újságíró, aki még a Tanácsköztársaság idején csatlakozott a kommunistákhoz, Rosenberg Ármin unokája volt. A Horthy korszak nagy részében börtönben vagy emigrációban töltötte. 1940-ben a Szovjetúnióba emigrált és 1944. végén szovjet katonatisztként tért vissza. 1945. februárjától fővárosi közélelmezési kormánybiztos, májustól novemberig Budapest polgármestere volt. A Rákosi- korszakban a Gazdasági Főtanács és az Országos Tervhivatal vezetője (1949-1953) volt. Mikor Rákosi Mátyás visszakerült a hatalomba, – száműzetésnek szánva – Komlóra helyezték bányaigazgatónak. A bányavidék fejlesztéséhez új szakmát kellett tanulnia, de megnyerte a munkához a bányamérnökök segítségét és eredményeket ért el. 1956-ban a forradalom és szabadságharc hónapjaiban Nagy Imre mellé állt. Kormányában közellátási, élelmezésért felelős kormánybiztos volt. 1956. november 4-én a jugoszláv követségre vitték és onnan Romániába, Snagovba internálták. 1958. augusztusában tért vissza Budapestre. Nem került bíróság elé, mert Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke kegyelmi úton ügyében pertörlést rendelt el. Ezútán mint nyugdíjas csak fordítói és írói tevékenységet folytatott. A Farkasréten temették.
Rosenberg Salamon nagy jövő előtt álló tehetséges növendéke volt a Rabbiképzőnek, ahol 1909-1910 években egyhangúlag választották az Intézet önképzőköre elnökének. Mégis mint mindig vidám újságíró és bohém, tréfás és ötletes színpadi szerző lett ismert Ráby Simon néven. Krudy Gyula állandó kártyapartnere volt. Az 1919-es vörös diktatúrával is meggyült a baja, számos esetben meghurcolták, a zsidó sajtóban is publikált. „… a héber tudományt csak úgy rázza ki az ujjából. Bródy Sándor felhivatta magához és a „rabbi” heteken át feljárt hozzá. A régi zsidó dalokat és a rendezés körül és a darab egyes részeiben felmerülő héber motívumokat az ő elbeszélései alapján szőtte be Bródy„. Édesapja halála után eltűnt a közéletből, talán emigrált.
Rosenberg J. Lipót az 1920-a évektől a Rombach utcai zsinagóga vezető elöljárója, a pesti izr. hitközség szertartásügyi elöljáró-helyettese, majd a Pesti Chevra Kadisa izr. Szent Egylet megbízottja volt. 1924-ben „a Rombach-utcai templom közönsége és elöljárói nevében Rosenberg J. Lipót templom-elöljáró mondott utolsó istenhozzádot az elköltözött nagy Mesternek Adler Illés főrabbinak”. 1926. Szűkász második napján legidősebb fiát, Sándort avatták fel a zsidó élet közösségébe a Rombach utcai zsinagógában.. A barmicva ifjúhoz nagyapja, Rosenberg Herman (Ármin) rabbi, majd dr. Fischer Benjámin főrabbi intézett meleg beszédet.
Rosenberg Szerén 1912. januárjában kötött házasságot Zafir Soma (1888.11.06) kassai „ecsetgyárossal”, akinek üzleti tevékenysége szerfelett hektikusan zajlott, még az USA-ban is eljutottak, majd visszatértek. Kisfiúk, Zafir Ervin 5 éves korában kanyaróban halt meg 1920.10.16-án és az 1917-ben elhunyt anyai nagymamájához, Gombó Reginához temették.
Zafír Somát 1933. végén törvényszéki gondnokság alá helyezték, felesége vitte az ecsetkereskedést és ápolta férjét, aki1942.08.16-án halt meg Basedow kór elfajulásban.
Rosenberg (Ránki) Béla mérnök, kefegyári tisztviselő a kolozsvári Grosz Blankával (szül. 1908.10.05) kötött házasságot. Fiúk,Ránki György (1930.08.04-1988.02.19) Kossuth-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja szintén unokája volt Rosenberg rabbinak. Középiskolásként koncentrációs táborba hurcolták. 1949-ben a Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumában érettségizett, ahol Berend T. Iván osztálytársa volt, együtt tanultak, együtt készültek vizsgáikra, egy napon házasodtak, egy évben születtek első gyermekeik (mindkettő leány, mindkettő Zsuzsa). Később 11 könyvet írtak közösen. Nem tett senki annyit a magyar történelem és a magyar tudományosság külföldi megismertetéséért, mint Ránki György.
Rosenberg Ármin sírhelye a Kozma u.6, 1/A parcella, 5. sor-3.sír.
