Weisz Márk

Weisz Márk

Weisz Márk 1860.03.04-én született Liptószentmiklóson (Liptovský Mikulaś, jelenleg Szlovákia, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásának székhelye). A zsidó hitközség itt 1730-ban alakult meg, első zsinagógájuk 1731-ben épült. Az 1776-ban alapított itteni jesivában tanult Bloch Mózes, a budapesti Rabbiképző első igazgatója, a hitközség alreáliskolájában tanult Bacher Vilmos, a budapesti Rabbiképző második igazgatója. Napjainkban nincs zsidó hitközség Liptószentmiklóson. A zsinagógát 1953-tól raktárnak használták, majd 1979/1980-ban eladták, jelenleg a Janko Kráľ Múzeumhoz tartozik, a nyári hónapokban látogatható is. A városban élt zsidók temetőjét 1980-ban kisajátították, a sírköveket eladták és azokat újra hasznosították.

A liptószentmikósi Weisz Máriával (szül.1865) házasodott, három lánya, három fia és egy fogadott fia volt. Mindhárom fia, Ferdinánd Leó, Hugó és Manfréd a Miklósi családnevet vette fel.

Weisz Márk, szén-és épületfa-kereskedő a X. Kőbányai úton lévő cégét 1886. áprilisában alapította, bejegyezve a VIII. Kalvária tér 2/a alatt lett. 1891. november 1-én társult Vidor Józseffel, akivel közös közkereseti társasága fa- és kőszén eladásra szakosodott.

1896-tól Weisz Márk már a Józsefvárosi Emberbárát Jótékony Egyesület alelnöke volt. 1897-ben Vidor Józseffel közösen vásárolták meg az VIII. kerület Öromvölgy (Diószegi Sámuel) utca 4. sz. házat, majd decemberben eladták azt a fővárosnak. 1902-ben került át a kereskedelmi társas cég a X. Józsefvárosi teher-pályaudvar 9. kapu címre.

1911-ben Weisz Márk az ״Emberbarát“ templomegyesület elnöke imaházának tórát adományozott.

1913-ban került a társas cégébe legidősebb fia Miklósi Ferdinánd Leó, majd később Hugó is.

1917-ben Reisz József volt az Emberbarát templom elnöke, Weisz Márk pedig ismét alelnök lett.

1919-ben, mikor az egyetemeken napirenden voltak a zsidók elleni atrocitások és a zsidó diáknyomor enyhítésére megalakult a Zsidó Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége, az egyetem jogi karán Miklósi Hugó lett e szervezkedés vezetője. Az előkészítő munkálatok megszervezésére a főiskolai életben már ismert és becsült Miklósi Ferdinánd Leót, a régebbi Magyar Zsidó Ifjak Egyletének egyik alapítóját kérték fel. Mindketten Weisz Márk családnevet változtatott fiai voltak.

Weisz Márk két lányát fiatal korukban temette el, az elsőt hat éves korában még 1891-ben, 1920. elején pedig influenzában a 32 éves Fridát. Ekkor Weisz Márk a kőbányai izr. hitközség elnöke és az Emberbarát egylet alelnöke is volt egyszerre. Az “Emberbarát” egyesület és a kőbányai izr. hitközség küldöttségileg vettek részt Frida temetésén. “Weisz Mór dr. rabbi szívhezszólóan végezte a gyászszertartást és búcsúztatta a minden női erénnyel ékes elhunytat szeretteitől”.

Az 1910-ben Schöntheil Richárd tervei alapján épült kőbányai Cserkesz utcai zsinagógát 1920-ban Weisz Márk hatékony közreműködésével rekordidő alatt állították helyre, mikor kigyulladt és leégett tető.

“Miután Weisz Márk, a kőbányai izr. hitközség másfél éven át volt érdemdús és agilis elnöke 1920. augusztusában tisztségéről lemondott, az elöljáróság, valamint a képviselőtestület is benyújtotta lemondását”.

Mikor 1920. augusztusában a pesti hitközség elnökhelyettese Léderer Sándor vezetésével

megalakult a kasrusz-bizottság, bizottsági alelnöknek Weisz Márkot kérték fel.

1921.10.26-án 56 éves korában szívizomelfajulásban elhunyt Weisz Márkné szül. Weisz Mária.

1921. december 1-én az ״Emberbarát“ és az Örömvölgy (Diószegi Sámuel) utcai templomegylet elöljárósága a nagyfuvaros-utcai templomhelyiségben chanuka-ünnepélyt rendezett Braun Illés örömvölgy utcai elnök és Weisz Márk alelnök vezetésével, közreműködtek Ábrahamson főkántor és Klein Jenő dr. rabbi.

1922. áprilisában, mikor megalakult a Józsefvárosi templomkörzet és elnökké az újonnan jött Hajdu Marcelt választották, Weisz Márk lett a társelnök, továbbá a szertartási bizottság vezetője. 1922.09.17-én a Nagyfuvaros utcai zsinagóga avatása idején Weisz Márk, mint az Emberbarát-egyesület elnöke gyújtotta meg az örökmécsest. A négy főből álló Nagyfuvaros u. 4. számú ház Rt igazgatóságába Weisz Márk is bekerült.

1923. november 7-én házasodott ismét. Új felesége egy elvált nő, Venetianer Aranka szintén Liptószentmiklóson született 1881-ben, 1909-ig cipőkereskedést vezetett szülővárosában.

A Józsefvárosi Templomkörzet elnöksége és választmánya 1926. júliusában köszöntötte Weisz Márkot, az Emberbarát Templomegyesület egyik alapítóját 40 éves kerületi működése alkalmából. Ezen alkalomból dr. Hajdu Marcel társelnök, Dr. Schreiber Lajos a kerület rabbija, Körmöczi Zoltán dr. fővárosi bizottsági tag az iskolaszék nevében csatlakozott a jubiláló köszöntésekhez, Wertheimer Soma elöljáró pedig az elöljáróság és az Emberbarát Templom Egyesület nevében kívánt további szép éveket.

Ugyanekkor köszöntötték Weisz Márkot abból az alkalomból, hogy 40 évvel ezelőtt alapította meg a Weisz és Vidor ismert fővárosi céget. A cég irodájában egybegyűltek a vállalat üzletbarátai és alkalmazottai, valamint különböző kereskedelmi és ipari testületek képviselői és a zsidó közélet számos kitűnősége. A munkások nevében Weinberger Ármin, az üzletbarátok sorából Nyári Albert báró, az Omke és a Magyar Kereskedelmi Csarnok megbízásából Neumann Lajos, a Kisiparosok nevében Ullmann Jákó, a cég tisztviselői nevében Horváth Agostonné üdvözölte. Végül Gáspár Fülöp a Gőzfavágók Egyesületének elnöke méltatta az ünnepeltet. “Az ilyen egyéniségek a szülői házból hozott vallásossággal és Istenbe vetett hittel, hazaszeretettel és családiassággal telve dolgoznak, szereznek

megbecsülést a kereskedelemnek, szakmájuknak és családjuknak”. A Gáspár-család ebből az alkalomból egy igen szép ezüst serleggel lepte meg Weisz Márkot.

1927.12.20- A “VIII. kerületi  templomkörzet Emberbarát templomában működő Machziké Thora Egyesület, amely Weisz Márk örökös elnök, Kohn Sámuel elnök és Pauker Lipót elöljáró vezetésével működött, Chanuka harmadik napján Szijumot tartott”.

1929-ben, mikor felszámolták a Nagyfuvaros u.4. számú ház Rt-t, Weisz Márk tagja volt a 4 tagú felszámoló bizottságnak is.

A Múlt és Jövő 1930. áprilisi száma így számolt be Weisz Márk 70-ik születésnapjáról:

“Weisz Márkot, a VIII-ik kerületi Templomkörzet nagyérdemű elnökét, nagyszabású ünnepségben részesítették életének 70-ik évfordulóján. Március 16-án, vasárnap délután a Zain Ádár istentisztelet keretében kezdődött az ünneplés a Nagyfuvaros-utcai körzeti templomban. Ott láttuk a megjelent zsidó notabilitásokat. Dr. Schreiber Lajos körzeti rabbi nagyhatású szép imát mondott, Weisz Márk körzeti elnök igaz érdemeit méltatva és Isten áldását kérte reá és családjára. Este fényes bankettet rendeztek Weisz Márk tiszteletére, a felekezeti közélet vezérei melegen köszöntötték a jubilánst, aki meghatottan válaszolt az üdvözlésekre. Weisz Márk 70 évvel ezelőtt született, 50 éve hogy Budapestre került, a Losonczi (most Józsefvárosi) pályaudvaron, melynek területén 44 évvel ezelőtt alapította meg a ma is ott lévő Weisz és Vidor-céget, mely szakmájának legrégibb vállalkozása. Negyvenkét évvel ezelőtt apósával, Weisz Móriccal, a mostani Józsefvárosi templom, illetve a körzet egyesületének alapjait fektette le és azóta is állandóan vezetője maradt annak. Alelnöke már évek óta a Kőbányai Hitközségnek és választmányi tagja a Pesti Hitközségnek, ahol mindenütt annak a tradicionális nemzeti és felekezeti szellemnek követője, amelyet az ősi Liptó vármegye és szülővárosa, Liptószentmiklós, valamint annak zsidó hitközsége reprezentál”.

1934-decemberében ismét elnöknek választották, 1935-ben pedig kettős jubileuma volt.

1936-A Weisz és Vidor cég 50 éves volt, június 19-én 79 éves korában elhunyt Vidor (Weisz) József. Ekkor döntött Weisz Márk arról, hogy ő is kilép a cégből és két idősebb fia Miklósi Ferdinánd Leó és Miklósi Hugó kerültek a cég vezetésébe.

1937. október 28-án a pesti izr. hitközség székházának dísztermében köszöntötték Weisz Márkot abból az alkalomból, hogy a józsefvárosi izr. templomkörzet díszelnökévé választotta.

Stern Samu a pesti hitközség elnöke, Wertheimer Soma józsefvárosi elöljáró és Riegler Tibor dr. az ifjúsági csoport elnöke elevenítették fel Weisz Márk 47 évvel ez előtt indult vezető szerepét a józsefvárosi zsidó hitélet terén. Braun Vilmos adta át a díszelnökké választásáról szóló okmányt és Scheiber Lajos rabbi áldotta meg az ünnepeltet.  

1939.06.19- délben kísérték utolsó útjára Weisz Márkot,a Józsefvárosi Izr. Templomkörzet díszelnökét, a Weisz és Vidor cég alapítóját. A végtisztességen a Pesti Izr.Hitközséget Nagy Andor tőzsdetanácsos és dr. Csergő Hugó főjegyző, az I. M. L T.-et Wertheimer Adolf, a Józsefvárosi Izr. Templomkörzetet dr. Scheiber Lajos rabbi, a Pesti Chevra Kadisát Wertheimer Lajos, a Kőbányai Izr. Hitközséget Boschán Artúr  képviselte. A gyászszertartást dr. Kálmán Ödön és Ehren­thal Benő végezte, melynek elhangzása után Nagy An­dor a Pesti Izr. Hitközség, a Józsefvárosi Egyházköz­ség nevében Vitéz Aladár föv. biz. tag, Wertheimer Soma a Józsefvárosi Templom Elöljáróság részéről és a faszénkereskedők nevében Barabás Artúr mondott búcsúztatót. A sírnál az Izr. Nőegyletek nevében Haján Jenőné búcsúztatta és Fischer Vilmos volt tábori lel­kész mondott gyászbeszédet.

Weisz Márk sírhelye: Kozma u.6, 20-1-20