Wertheimer Lajos

WERTHEIMER LAJOS

Jákóhalmán született 1860.01.02-án. 1883-ban kiadó-tulajdonosa volt a Jászberényben megjelenő vegyes tartalmú “Jász-Kürt”vegyes tartalmú hetilapnak.“1884.04.27-én  kötött házasságot Ringer Ottilia (1862.01.01) kis­asszonnyal,—Ringer Jakab vendéglős lányával.” (Ringer Jakab vendégfogadós, IX, Soroksári u. 12., a  Rómái fürdő is (Aquincum), Ringer Jakab vendéglős tulajdona volt a Szentendrei-úton, a VI. ker. Andrássy út és Dalszínház-utca sarkán kávéházi üzlete is volt).

Mint az I. Józsefvárosi Emberbaráti Jótékony Egylet elnöke, üzleti kapcsolatait arra is használta, hogy egylete működéséhez támogatókat szerezzen. Például, 1888.12.19-én az I. józsefvárosi emberbaráti jótékony egylet 8 tagú bizottsággal tisztelgett Visi Imre (nem zsidó) országgyűlési képviselőnél, hogy az egyletnek díszelnökévé meg­választását vele tudassa. Visi Imre kijelentette, hogy az egylet díszelnökévé megválasztatását köszö­nettel elfogadja és törekedni fog minden irányban az egylet érdekeit képviselni és támo­gatni.

1889.01.19-én az I. Józsefvárosi Jó­tékony Egylet tánces­télyt rendezett a régi polgári lövőház termeiben. A táncot társas vacsora előzte meg, melynél egymást ér­ték a felköszöntések. Wertheimer Lajos elnök érde­kesen adta elő az egylet keletkezésének történetét, dr. Hűvös József köszöntötte a kerület orsz. képviselőjét s az egylet díszelnökét, Visi Imrét. A lakomát követő táncban közel másfélszáz pár vett részt. Frankfurter Manó alelnök az egylet fáradhatatlan elnökére, Wertheimer Lajosra emelte poharát, továbbá éltette dr. Schwarcz Nándor egyleti orvost, a szenvedők segítőjét.

1890.03.02-án az I. Józsefvárosi Emberbarát Egylet Wertheimer Lajos elnöklete alatt tartott tisztújító közgyűlésén az elnököt újra megválasztották. Alelnökök: Frankfurter Manó és Brandstädter Izsák, pénztáros: Klein J., ellenőr Goldner Izrael, gazdászok: Guttmann Adolf és Lissauer J. Továbbá 28 választmányi- és 12 póttagot választottak.

Az 1890-es évek elején az Emberbarát egyesület elnökeként Wertheimer Lajos támogatta józsefvárosi szabadelvű választókat, akik szavazataival ekkor már Berzeviczy Albert lett Józsefváros orsz. képviselője, majd államtitkár is. 1892-ben az „I. Józsefvárosi Ember­barát Jótékony egylet“ tagjainak és pártfogóinak élénk részvétele mellett tartottak zászlóavatási ünnepséget. Ekkor dr. Schwarz Nándor vezetése alatt küldöttség ment a zászlóanyáért, Frenkl Sándorné sz. Waldner Erna asszonyért, akit négylovas díszfogaton való megérkezésekor Wertheimer Lajos üdvözölt az egylet nevében. Ott volt az egylet újabb díszelnöke, Berzeviczy Albert is (magyar politikus, 1886-tól címzetes államtitkár, 1887 és 1894 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban közigazgatási államtitkára, a VIII. kerület országgyűlési képviselője 1892-től 1905 között, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1905-1936 között, a Magyar Olimpiai Bizottság első elnöke (1895–1904). 1894-től Wertheimer Lajos átadta az egylet vezetését Brandstädter Izsáknak, de mint egyesületi alelnök és sok más fővárosi társaság és bizottság tagja, továbbra is erősen támogatta az I. Józsefvárosi Emberbarát Egylet működését. Ekkor lett az “Egyetértés“ betegsegélyző és temetkezési egye­sület elnöke. 1897-ben a főváros törvényhatósági bizottságába a VIII. kerületi zsidók közül egyedül Wertheimer Lajos lett beválasztva. Ugyanakkor a budapesti kávés-ipartestület vá­lasztmányi tagja, Józsefvárosnak kerületi választmányi tagja, 1899-től pedig Budapest fő- és székvárosi ószeres ipartársulat elnöke lett, melynek székhelye a Népszínház u.41-ben volt. Wertheimer Lajos fiai és lánya részére olyan zsidó egyetemi hallgató(ka)t fogadott nevelőnek Népszínház u.28. alatt lévő lakásukba, kik a zené­ben és a francia nyelv oktatás­ában is jártasak voltak.

Sógorai Ringer Géza és Ringer Lajos dr. 1898. november 5-én a Nyár u. 7. szám alatt nyitották meg a “Hungária vasfürdőt”, Wertheimer Lajos hatékony támogatásával. A Népszínház utca 28. sz. és az Újvásártér (II. János Pál pápa tér) sarkán levő kávéházból 1900. november 18-án Wertheimer Lajos egy remekül és újonnan átalakított orfeumot létesített. Az új mulató színpadán bemutatott pólisi dalos, hászid lídes, a hírneves Broder Zingersz hagyományát követő, rövid, prózai jelenetekkel, bohózati szeletekkel megtűzdelt zenés műsorok nagy népszerűségnek örvendtek a századfordulón Pestre áramló, nemritkán csak jiddisül beszélő, egyszerű néptömegek között. Később operetteket, sőt operákat is játszott. A színpadnak vendége volt több galíciai, oroszországi zsargon-társulat is. A Józsefvárosi kereskedők és ipa­rosok 1901-ben alapított új társasköre elnökének Wertheimer Lajost választotta. Ekkor már a Pesti Chevra Kadisa tagja volt. 1906-ban társult Steinhardt Gézával, akivel a Rákóczi úti Nemzetközi Orfeumot igazgatták, majd 1912-ben megvette a Szerecsen (ma Paulay Ede) utcai Palais de Danse épületét, amelyet Kristálypalota néven nyitott meg és vezetett 1912-ig. Ekkor szűnt meg a Wertheimer mulató a Népszínház u.28. alatt, Wertheimer Lajos átköltözött a VIII. ker. Rákóczi út 63-ba.

A Budapesti kávés-ipartársulat a Royal-szálló külön ter­mében díszvacsorát rendezett 1911. év végén Wertheimer Lajos 25 éves ipartársulati tagsá­gát alkalmából. 1917. december végén a Józsefvárosi Jótékony Egyesület fennállásának 50 éves jubileumát ünnepelte a Szilágyi- utcai templomban. Az ünnepélyt istentisztelet nyitotta meg, mely után Rosenberg Ármin rabbi tar­tott beszédet. Wertheimer Lajos alelnök az egyesület törté­netét vázolta. A templom elnöke, Reisz József ünnepi beszédét “nagy közönség hallgatta”.

Mikor 1922. áprilisában Józsefváros zsidóságának élénk részvételével megalakult a templomkörzet, Wertheimer Lajos lett az egyik alelnök, továbbá a templomépítő bizottság elnöke, helyettese az építésben Freund Dezső volt. Wertheimer Orfeum Részvénytársaság nevű vállalkozást már fiaival közösen igazgatta. 1922. július 1-től a margitszigeti Szigeti Színpadot, 1923-tól az Apolló Kabarét, 1925. szeptember 15-én Andrássy úti Színházat bérelte. A Színház és Kabaré Rt. (VI., Andrássy-út 69) itt alakult meg. (Elődje a Női Divat Konfekció és Modell Rt volt). Igazgatósági tagok: Wertheimer Lajos, Wertheimer Elemér, dr. Doby Andor, dr. Wertheimer Aladár.

1923 tavaszán költözött be a II. világháború idején lebombázott és 1948-ban lebontott korabeli Eskü téren (ma Március 15-e tér) lévő Osztálysorsjáték Rt palotájának földszinti üzlethelyiségeibe a Motor Automobil Rt, a Hoch és Grade autók képviselete. A cég tulajdonosa Wertheimer Lajos volt, de a céget fia, Wertheimer Imre vezette, akinek sikerült gyorsan összebarátkoznia a kor arisztokratáival. A gazdasági környezet nem kedvezett az autókereskedésnek és két év múlva csődöt jelentettek. 1929-ben bérelte ki Marton Sándorral, Heltai Jenővel és Brody Pállal együtt a Belvárosi Színházat. Az 1929-es zsidó lexikonban a hitközségi elöljárók között szerepelt Wertheimer Lajos kávés és Wertheimer Soma ügynök.

1930.01.14. “Hetvenéves lett Wertheimer Lajos budapesti polgár, volt törvényhatósági bizottsági tag; a Józsefvárosban Berzeviczy Albert és néhai Hűvös József politikájá­nak hűséges támogatója és harcosa. Het­venedik születése napján polgártársai virá­gos üdvözletekkel keresték fel, a józsefváro­siak külön deputációval köszöntötték; de igen ismert színész, színésznő és színházi ember is meggratulálta. Mert Wertheimer Lajos­nak érdemei vannak a színészet körül is. Ő ala­pította annak idején a „Revü Színházat”, azt a színpadot, amelyen a Nemzeti Színház Kamara­színháza helyezkedett el utóbb és ő az Andrássy úti Színház új érájának a megalapítója is. Mint színigazgató a közönség alázatos szolgája volt és társulatának jóakaró, szíves gazdája. Foko­zatosan fejlesztette színházát és egy fiatal gár­dát nevelt, amely utóbb díszére vált a magyar színpadnak. Nála kezdte fővárosi pályáját Honthy Hanna és sokáig volt operett együttesé­nek tagja Péchy Erzsi. A ligeti Scala Színház­ban is kiválót produkált, egy pompás „Szép He­léna” reprízzel nagy érdemeket szerzett. Most hálával és szeretettel keresték fel volt tagjai s ő ugyancsak igaz szeretettel viszonozta kedves figyelmességüket” (8 Órai Újság).

Alig 10 évvel a Nagyfuvaros u.4 alatti zsinagóga átadását követően, “1932. júliusában a józsefvárosi zsidóság színe-java gyűlt össze Wertheimer Lajos vendégszerető házában, hogy a Hitközségi Párt programját meghallgassa. A pesti hitközség elnökén és számos elöljáróján kívül ott volt Kramer Miksa, a Chevra Kadisa elnöke és a Chevra elöljárói kara is. Wertheimer Lajos vezérigazgató, ki a józsefvárosi zsidóság legnépszerűbb vezéralakja, ki az első zsidótemplomot a Józsefvárosban felépítette, üdvözölte a megjelenteket és közölte, hogy Braun Illés elnök, Kohn Sámuel elöljáró, valamint Braun Vilmos igazgató és Freund Dezső építész vezetésével immár 25 józsefvárosi zsidó képviselő csatlakozott a Hitközségi Párthoz, akik elégedetlenek az eddigi, Hajdú Marcel-féle vezetéssel és Stern Samu zászlaját kívánják követni. Percekig tartó ováció köszöntötte Wertheimer Lajost és a megjelent józsefvárosi zsidó hitközségi képviselőket, kiknek nevében Braun Vilmos, Freund Dezső és Reisz Gyula jelentették ki, hogy Stern Samu pártjához csatlakoznak, mert benne látják az igazi zsidó vezetés garanciáját. Stern Samu elnök hatalmas beszédben világította meg a józsefvárosi képviseleti tagok előtt a Hitközségi Párt céljait. Dr. Rosenak Miksa mint demokrata jelentette ki, hogy semmi közösséget nem vállal azokkal, kik magukat demokratáknak nevezik, de Vázsonyi Vilmosnak sem jellemét, sem szellemét nem örökölték. Freund Dezső szenzációs adatokat sorolt fel a közéletből annak igazolására, hogy az álláshalmozás, amivel az elnököt vádolják, üres jelszó és azok gyakorolják leginkább, kik e jelszót kidobták.”

Fia, Elemér, társaival 1932.03.12-én egy utóárverésen megvette a Magyar Színházat is, az épület dr.Wertheimer Aladáré lett. A színházat a zsidó-törvények megjelenéséig Heltai Jenő és Bródy Pál dr. bérelte 1932. május 11-től Wertheimer Elemér segédletével. Wertheimer Lajos 1934-ben adta át fiainak a színházi részvénytársaságot.

1934. májusában a józsefvárosi zsidóság népszerű vezérét, Wertheimer Lajost külön ünnepi ülésen üdvözölte aranylakodalma alkalmából a józsefvárosi templomkörzet. Weisz Márk, a körzet népszerű elnöke ez alkalomra megszakította szabadságát, ő méltatta az elnöki székből Wertheimer Lajos elévülhetetlen érdemeit a józsefvárosi zsidóság fejlesztése és naggyá tétele érdekében. Utána dr. Scheiber Lajos, a körzet ékesszóló főpapja tartott gyönyörű beszédet. A pesti izr. hitközség Wertheimer Lajoshoz a következő megkapó átiratot intézte: Wertheimer Lajos igazgató annyi szép és jó intézménynek vezetője és lelke, hogy szinte nehéz a felekezeti életben elfoglalt sokféle pozícióját felsorolni. Elöljárója az Aggok házának, ahol valósággal bálványozzák az ápollak, vezetőségi tagja a zsidó kórháznak; vezéralakja és a pénzügyi bizottság elnöke a józsefvárosi templom- körzetnek. Ő alapította a Józsefvárosban az első zsidó imaházat, melyet maga dr. Kayserling Májer (1829, Hannover-1905, Budapest) a Pesti Hitközség 1870-ben megválasztott főrabbija avatott fel”.

1934. októberében Wertheimer Lajost a pesti Chevra Kadisa vezetőségi tagjai közé választották. 1937. december 1-én 38 évesen elhunyt egyik fia, Imre, aki a Központi jegyiroda igazgatója volt. Wertheimer Imre és sógora, Hartmann László a központi színházjegyirodájuk mellett a Magyar Színház, az Andrássy úti Színház, a főváros összes színhá­zainak ruhatári és büffébérletei, az Ügető- és cirkuszbüffé-bérleteit felett is rendelkeztek. („Buffet és Ruhatár Bérlő Kft.”).

1939. november 25-én a Pesti Izr. Hitközség nagyfuvaros utcai templom körzetének elöljárósága és választmánya Wertheimer Lajost a templom- körzet díszelnökévé választotta.

1942.03.04-én elhunyt Werthheimer Lajosné, 1943.05.17-én Wertheimer Lajos. Síremléküket növényzet takarja el (Kozma u.6., 3/c-11-1)